Joe Hill – A szív alakú doboz

FÜLSZÖVEG: Judas Coyne-nak volt egy spéci gyűjteménye: egy régi akasztófakötél… egy boszorkány beismerő vallomása… egy mexikói halálpornó-video… Számtalan rajongója éppúgy ismerte a korosodó death-metal rocksztár hátborzongató ízlését, mint hírhedett ifjúkori ballépéseit. Ám a legrémületesebb, legvalószínűtlenebb darabra éppen most tesz szert, jóformán a szemünk előtt – egy internetes árverésen olyasmit kínálnak, aminek képtelenség ellenállni: Árverésre bocsátom nevelőapám kísértetét… 

Egy szó, mint száz: Jude ezer dollár fejében büszke tulajdonosa lesz egy halott ember öltönyének, melyben állítólag egy nyughatatlan szellem kísért. Jude-nak persze semmi oka félni ettől. Kísérti őt sok minden a múltból is -anya- és gyermekverő apa, kíméletlenül eldobott szeretők, elárult, cserbenhagyott muzsikustársak. Eggyel több mit számít? Csakhogy amit a UPS egy szív alakú fekete dobozban leszállít neki, az nem közönséges, képzeletbeli szellem. Az a legvéresebb valóság. Egyik pillanatról a másikra a legváltozatosabb helyeken kezd felbukkanni az öltöny korábbi tulajdonosa: a folyosón… a hálószobaajtó mögött… Jude imádott Mustangjának hátsó ülésén.. az ablakon túl… a tévékészülék képernyőjén… Mintha várna valamire (vagy valakire) – és egyik csontos keze egy láncon függő, fényes borotvát himbál… A novelláiért több irodalmi díjjal is kitüntetett szerző első regénye a horror és a dark fantasy legújabb csillagának igen ígéretes karrierjét vetíti előre.

INFORMÁCIÓ:

Kiadó: Európa Könyvkiadó

Kiadás éve: 2008

Oldalak száma: 382

Fordító. Uram Tamás

SZERINTEM: Az ősz legeslegjobb beszerzése, szerintem ez a cím már garantált, hiába járunk még csak az évszak felénél :) Random vásár volt, a jegyzetboltban leltem rá, és nemhiába éreztem azt, hogy enélkül bizony nem megyek haza.

Számomra már az első oldaltól fogva érdekes, izgalmas volt a könyv, ráadásul nem volt sok cécózás, rögtön belecsapott a lecsóba Hill – ami a szememben mindig pozitívum. Maga a történet szintén nem túl átlagos (ahogyan a Szarvaknál sem volt az), viszont A szív alakú doboz számomra meghatározóbb, borzongatóbb olvasmány volt. Alapvetően a szellemesdi nem hoz lázba, ám Craddock szelleme nyilván más, ő az első pillanattól fogva azért van ott, mert ártani akar, ráadásul nem csak függönylebegtetéssel.

Craddock eleinte csak tudatja, hogy ő is ott van, nem bánt, nem árt, majd pedig szépen fokozatosan csúcsosodnak ki az események, remekül nyomon követhetőek a karakterfejlődések is. A könyv elején amennyire unszimpatikus volt a Jude-Georgia páros, a két kutya meg amilyen idegesítő, az események előrehaladtával annyira megkedveltem mindannyiukat. Talán Georgia (Marybeth) karaktere tetszett a leginkább, ahogyan 300 oldal elteltével a dark-goth agyatlan fruskából tisztes háziasszony lesz. Mindemellett nagyon tetszett az is, ahogyan egyre inkább pattanásig feszíti Hill az idegeinket, a folyamatos feszültség ott van, ehhez tesz hozzá, mindig csak egy kicsit, majd kicsúcsosodik a történet, eljön a megoldás, utána pedig nem a vége felirat következik, vagy esetleg egy hárommondatos "lezárás", hanem tényleges, igazi, kerek egész lezárást kapunk a történethez.

Hihetetlen és lehetetlen, mesteri történet, zseniális leírások, no és persze a nagyon jó könyveknél már megszokott "csak még egy fejezetet", és az "elnézést a késésért, belefeledkeztem a könyvembe" típusú mondatok voltak jellemzőek az olvasás ideje alatt. Továbbá néhol elképzeltem, hogy ha megfilmesítenék (nagyon remélem, mert kár lenne kihagyni!), akkor hogyan oldanák meg. Szóval ha a Szarvak sorsára jut A szív alakú doboz, akkor viszi szerintem az év horrorfilmje címet.

A kedvenc idézetem:

– Kivel beszélgetett? – kérdezte a nővér.
– Egy régi barátommal. Nem láttam, amióta meghalt.

Mit is mondhatnék, az utolsó néhány fejezetnél jöttem rá, hogy mit is tartok a kezemben, ugyanis az én igen magas ingerküszöbömhöz képest is azt tudom mondani, hogy ez bizony zsigeri horror :) Sajnos egy hosszabb szünettel olvastam (de legalább hosszúra nyúlt az olvasás élménye), viszont azt vettem észre, hogy nagyon is hat rám a könyv, rémálmaim lettek, és egyre többet álmodtam a halállal. Ilyet pedig legutóbb a papa (Stephen King) Állattemetőjénél éreztem. Szóval Joe Hill jött, látott, és győzött, engem pedig azonnal megvett kilóra, már alig várom a további regényeit. A szív alakú dobozt pedig csak erős idegzetűeknek, vagy egyszuszra ajánlom, mert imádtam, de ez nem csak egy egyszerű könyv :)

Értékelésem: 10*/10