Hát ez is eljött, vége az évnek, és íme ez az a bejegyzés, amiben egy kicsit szentimentálisabb leszek, és néhány személyes gondolatot is megosztok veletek, remélem nem bánjátok :) Most visszagondolni mind az elmúlt tizenkét hónapra, mind arra, ami ezalatt történt akár az én életemben, akár a blog életében, bizony elérzékenyít. Hullámvasút volt, mert minden év, minden hónap egy hullámvasút, csak az nem mindegy, hogy többször szárnyalunk, vagy többször vagyunk-e a mélyben. Én személy szerint többször voltam fent idén, mint lent, legalábbis így érzem jelenleg, ennek pedig végtelenül örülök, mert emlékszem, hogy pontosan egy évvel ezelőtt hogyan éreztem, 2013-ban egy másik blogon hogyan írtam arról, hogy milyen szar évem volt.
2014 a siker éve volt számomra. hiszen a kemény első hónapok után, az átdolgozott nyár után ősszel a kezembe vehettem az OKJ-s bizonyítványomat, amellyel hivatalosan is gyógyszertári asszisztens lettem; ez előtt, még nyáron kiderült, hogy felvettek a Szegedi Tudományegyetemre (BTK, Szlavisztika), ráadásul a 2014-es vizsgáim is egészen jól sikerültek ahhoz képest, amire számítottam. Eme blogot pedig 2013 végén nyitottam, akkoriban a stressz és az egyéb dolgaim miatt nem is igazán volt időm olvasni, így a bloggal sem foglalkoztam sokat. Idén szerencsére fordult a kocka, ismét visszatértem az olvasáshoz, és úgy érzem, hogy rengeteget tanultam a blog által, leginkább azzal kapcsolatban, hogy nem okoz gondot leírni az érzéseimet egy-egy könyvről. Az év utolsó néhány hónapját érzem a legkiemelkedőbbnek, ekkorra "ért be" a munkám gyümölcse, ekkor kaptam meg például az első recenziós könyvcsomagomat. A régi könyves bloggerek bizonyára mosolyognak ezen, de nekem ez még mindig hihetetlen nagy dolog, egy részt azért, mert a kiadó érdemesnek tartott arra, hogy könyvet küldjön nekem, más részt mert tisztán emlékszem az érzéseimre, amik akkor kavarogtak bennem, amikor létrehoztam a blogot, és úgy gondoltam, hogy magamnak irogatok, de ebből úgysem lesz semmi. Szerencsére lett, de még micsoda... :)