2014 számokban és érzésekben, avagy statisztikai összefoglaló a blogról és az elmúlt évemről

Hát ez is eljött, vége az évnek, és íme ez az a bejegyzés, amiben egy kicsit szentimentálisabb leszek, és néhány személyes gondolatot is megosztok veletek, remélem nem bánjátok :) Most visszagondolni mind az elmúlt tizenkét hónapra, mind arra, ami ezalatt történt akár az én életemben, akár a blog életében, bizony elérzékenyít. Hullámvasút volt, mert minden év, minden hónap egy hullámvasút, csak az nem mindegy, hogy többször szárnyalunk, vagy többször vagyunk-e a mélyben. Én személy szerint többször voltam fent idén, mint lent, legalábbis így érzem jelenleg, ennek pedig végtelenül örülök, mert emlékszem, hogy pontosan egy évvel ezelőtt hogyan éreztem, 2013-ban egy másik blogon hogyan írtam arról, hogy milyen szar évem volt. 

2014 a siker éve volt számomra. hiszen a kemény első hónapok után, az átdolgozott nyár után ősszel a kezembe vehettem az OKJ-s bizonyítványomat, amellyel hivatalosan is gyógyszertári asszisztens lettem; ez előtt, még nyáron kiderült, hogy felvettek a Szegedi Tudományegyetemre (BTK, Szlavisztika), ráadásul a 2014-es vizsgáim is egészen jól sikerültek ahhoz képest, amire számítottam. Eme blogot pedig 2013 végén nyitottam, akkoriban a stressz és az egyéb dolgaim miatt nem is igazán volt időm olvasni, így a bloggal sem foglalkoztam sokat. Idén szerencsére fordult a kocka, ismét visszatértem az olvasáshoz, és úgy érzem, hogy rengeteget tanultam a blog által, leginkább azzal kapcsolatban, hogy nem okoz gondot leírni az érzéseimet egy-egy könyvről. Az év utolsó néhány hónapját érzem a legkiemelkedőbbnek, ekkorra "ért be" a munkám gyümölcse, ekkor kaptam meg például az első recenziós könyvcsomagomat. A régi könyves bloggerek bizonyára mosolyognak ezen, de nekem ez még mindig hihetetlen nagy dolog, egy részt azért, mert a kiadó érdemesnek tartott arra, hogy könyvet küldjön nekem, más részt mert tisztán emlékszem az érzéseimre, amik akkor kavarogtak bennem, amikor létrehoztam a blogot, és úgy gondoltam, hogy magamnak irogatok, de ebből úgysem lesz semmi. Szerencsére lett, de még micsoda... :)

TOP 10 OLVASMÁNYOM 2014-BEN

Említettem már nektek korábban, hogy tervezek egy ilyen listát, szóval íme. Itt a bejegyzésben fordul a kocka, nem megírni nehéz, ha mondhatjuk így, hanem összeállítani, eldönteni, hogy melyik olvasmányom hanyadik helyre kerüljön.

2014. decemberi beszerzések

Hát, ennek is eljött bizony az ideje :) Vége a hónapnak, és vége 2014-nek is, de most nem szentimentáliskodom, azt meghagyom az összegző bejegyzésre. Inkább kezdem azzal, ahol novemberben abbahagytam, vagyis hogy á, én decemberben alig fogok vásárolni, mert mindent megvettem/megkaptam novemberben, amire vágytam. Aha. Na, december elején ez megtört a szukitsos rendeléssel, aztán szépen lassan csordogáltak haza a további könyvecskék is. Többen kérték, hogy csináljak saját képet a könyvhegyemről, ennek eleget is teszek, a bejegyzés végén mindenki megcsodálhatja/megkövezhet. Mentségemre legyen írva, hogy majdnem az összeset félár környékén szereztem be, mert vagy olyan akcióban voltak a könyvek, vagy 1-2 kuponnal rásegítettem. Amit pedig nem én vettem, nos, azt ugye nem is lehet felróni, nem igaz? :)

Várólistacsökkentés 2015

2014 a listák éve a blogon, legalábbis egyre inkább úgy tűnik :D Így decemberben, az év végén jelentkeztem Lobo évente meghirdetett várólistacsökkentő kihívására is, amelynek lényege, hogy legalább fél éves könyveket olvassunk el, és az év hónapjaihoz igazodva, szám szerint 12-t. Én alternatív listát is készítettem, avagy biztos, ami biztos, aztán hajrá :D

Ahogyan lentebb láthatjátok, olyan listákat állítottam össze, amikbe kerültek mai, kortárs könyvek, és klasszikusok is, továbbá na, szemezgettem a saját kis, önmagam felé állított, 1001 könyves kihívásról/listáról is, mindezt abban a szellemben, hogy kicsit kilépjek a komfortzónámból, és olyan könyveket is olvassak, amikről még esetlegesen életemben nem hallottam, vagy amik egyáltalán nem megszokottak. Természetesen a szakomat sem hazudtoltam meg, és az oroszok is képviseltetik magukat szép számmal :) No de íme a két lista:

Charles Dickens – Karácsonyi ének

FÜLSZÖVEG: „Mi egyéb nektek a karácsony, mint az az idő, amikor számlákkal kell fizetni pénz nélkül; amikor egy évvel öregebbek vagytok, de egy órával sem gazdagabbak…?” – gúnyolódik Scrooge úr, minden idők irodalmának talán legfösvényebb, legkellemetlenebb figurája. „Humbug” – mondja megvetően a nyomorultak szent áhítatára Ám csodálatos látomásai nyomán a nagy Ünnepre még az ő gonoszsága is megváltásra lel, a múlt és a jövő képei rádöbbentik sivár jelenének ostobaságára. 

A nagy angol mesemondó legszebb története az 1843-ban írt és most is időszerű Karácsonyi ének.

F. Scott Fitzgerald – A nagy Gatsby

FÜLSZÖVEG: Azt mondod, hogy a múltat nem lehet újra élni? Miért ne lehetne?

Jay Gatsby, a titokzatos milliomos felemelkedésének, tündöklésének és bukásának története nemcsak a dekadens és túlhabzó „dzsesszkorszakot”, a húszas éveket jeleníti meg művészi tökéllyel, hanem az amerikai mitológia, „az amerikai álom” olyan örök témáit is, mint ambíció, pénz és hatalom bűvölete, a lehetetlen megkísértése és az újrakezdés lehetősége. A szegény sorból származó Gatsby beleszeret egy gazdag lányba, Daisybe; a háború elsodorja őket egymástól, s míg a fiatalember a tengerentúlon harcol, a lány férjhez megy egy faragatlan, ámde dúsgazdag emberhez, Tom Buchananhez. Hazatérése után Gatsby fanatikus akarással (és az eszközökben nem válogatva) vagyont szerez, hogy „méltó” legyen Daisyhez és újra meghódíthassa az asszonyt, akinek még a hangja is „csupa pénz”.

Murakami Haruki – Szputnyik, szívecském!

FÜLSZÖVEG: A regény főhőse - "K" - beleszeret egykori diáktársnőjébe, akihez régi barátság fűzi, de a lány nem vonzódik hozzá, hidegen hagyja a szexualitás. Igazi vágy csak egy nála tizenöt évvel idősebb üzletasszony iránt lobban fel benne, amit a nő még csak nem is sejt. A különös szerelmi történetben úgy keringenek el egymás mellett a szereplők, mint távoli égitestek. A Szputnyik, szívecském! keserédes történet a szerelem hatalmáról és fájdalmáról, a beteljesületlen emberi vágyakról és a kilátástalan egyedüllétről. Stílusa utánozhatatlanul "murakamis", néhol végtelenül könnyed, másutt sejtelmes vagy krimisen izgalmas, mint ahogy a szerző többi, valóság és álomszerűség összefonódásából született regénye. 

1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz

Halihó! Ma gondoltam egy nagyot, és minden könyves listák listájával készültem, azaz az 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz cíművel, amely egy Magyarországon 2007-ben, a GABO Kiadó által kiadott, és Peter Boxall által szerkesztett könyvben látott napvilágot. A felső menüsorban már látható is a cimkéhez tartozó link, amelyhez azon elolvasott könyveim bejegyzései kerülnek majd, amelyek fent vannak ezen a listán. Nem azt vettem a fejembe, hogy nekiállok, és elolvasom az összes itt említett könyvet, viszont mostanában egyre több, ezen a listán is szereplő könyvet vásároltam meg puszta kíváncsiságból, vagy a könyvtárból kölcsönöztem, tehát ez magamnak is egy szép motiváció, illetve visszajelzés, hogy hány elolvasott példánnyal "büszkélkedhetek".

A vastagon kiemelt könyveket olvastam már, a vastagon kiemelt, és linkelt könyvek megtalálhatóak a blogon, a vastagon kiemelt, és áthúzott könyv(ek)et elkezdtem, de félbehagytam. Úgy gondolom, hogy amiket nem olvastam még, de ott csücsül a polcomon, azt felesleges jelölni, viszont ezek közül néhány már csak az olvasásra vár.

Harper Lee – Ne bántsátok a feketerigót!

FÜLSZÖVEG: A Ne bántsátok a feketerigót! írónőjét feltételezhetően nem kis mértékben ihlették személyes élményei regénye megírásakor. Ezt nemcsak abból a tényből következtethetjük, hogy a regény cselekménye Alabama államban játszódik le, ahol a szerző maga is született, hanem más életrajzi adatokból is. Mint az eseményeket elbeszélő regénybeli leánykának, az írónőnek is ügyvéd volt az édesapja. Harper Lee gyermek- és ifjúkorát szülőföldjén töltötte, ahol valóban realitás mindaz, amit regényében ábrázol, és ez a valóság vérlázító. A regénybeli alabamai kisvárosban ugyanis feltűnésszámba megy az olyan megnyilvánulás, amely a négerek legelemibb jogainak elismerését célozza, különcnek számít az olyan ember, aki síkra mer szállni a színesbőrűek érdekei mellett. A regény egyik legnagyobb érdeme éppen abban van, hogy sikerül erős érzelmi hozzáállást kiváltania az emberi egyenjogúság megvalósítását célző eszme mellett. Harper Lee a középiskola elvégzése után jogtudományt tanul. Egy évig Oxfordban diákoskodik ösztöndíjasként, aztán Alabamában folytatja tovább tanulmányait. Mint az egyetem folyóiratának szerkesztője, itt kerül először kapcsolatba az irodalommal. Tanulmányai befejezése után New Yorkba költözik, de nem folytat ügyvédi gyakorlatot, hanem különböző szerkesztőségekben dolgozik, sőt egy időben tisztviselői munkát vállal egy légiforgalmi társaságnál. A Ne bántsátok a feketerigót! 1960-ban jelent meg, a következő évben Pulitzer-díjjal tüntették ki. A regényt számos nyelvre lefordították, s talán nem érdektelen az sem, hogy a belőle készült film is hatalmas sikert aratott.

Stephen King – Mr. Mercedes (Mr. Mercedes 1.)

FÜLSZÖVEG: Egy pangó közép-nyugati kisvárosban, a fagyos kora hajnali órákban munkanélküliek százai állnak sorban az állásközvetítő előtt. Egyszer csak egy magányos sofőr a tömegbe hajt egy lopott Mercedesszel, visszatolat, majd újra gázol, aztán elmenekül a helyszínről, nyolc halottat és tizenöt sérültet hagyva maga után. Brady Hartfield alkoholista anyjával él a szülői házban. Vágyik a mámorra, amit a Mercedes volánja mögött, a halálosztó szerepében érzett, ezért újabb, még ördögibb merényletre készül. Bill Hodges, a nyugdíjas zsaru azonban újra aktiválja magát, hogy meghiúsítsa az immár ezrek életét fenyegető, őrült tervet, és innentől hajmeresztően izgalmas verseny- futás kezdődik az idővel… King legújabb regényében a klasszikus receptet követve jó és gonosz küzdelmét állítja elénk, s közben félelmetes bepillantást nyújt egy megszállott, gyilkos elme működésébe.

Camilla Läckberg – A prédikátor (Fjällbacka 2.)

FÜLSZÖVEG: A skandináv krimi királynője, Camilla Läckberg második magyarul megjelenő kötetét tartja kezében az olvasó. A helyszín ezúttal is Fjällbacka, ez a szép fekvésű, csendes városka, ahol húsz évvel ezelőtt nyomtalanul eltűnt két fiatal lány. Véletlen-e csupán, hogy csontjaik most épp azon a helyen kerülnek elő, ahol egy játszadozó kisfiú egy nő ruhátlan holttestére bukkan? Az eset mélyen megrázza a városka lakóit. Patrik Hedström nyomozó figyelmének középpontjába egy különös család kerül. A Hultok között összeférhetetlen alakok, vallási fanatikusok de bűnözők is akadnak. A gyanúsítottak listája hosszú, ám az idő kevés. Vajon melyik sötét családi titok vezet el a tetteshez…?

Simon Beckett – A halál kémiája

FÜLSZÖVEG: David Hunter igazságügyi antropológus évekkel ezelőtt hátat fordított londoni életének, és háziorvosi állást vállalt a norfolki lápvidék egyik csendes falujában. Békés, de unalmas egyhangúsággal peregnek napjai mindaddig, amíg két vakációzó kölyök egy erősen oszlófélben lévő hullát talál. A halálra kínzott, megcsonkított nőben Hunter kedves ismerősét azonosítják. A rendőrség – jó okkal – David segítségét kéri, aki nem tehet mást, minthogy vállalja: „kifaggatja” a halottat, értelmezi a halál kémiáját. Csakhogy egyre inkább és egyre személyesebben érintetté válik a nyomozásban, amely ijesztő fordulatokat és meglepetéseket tartogat. Ahogy a test enyészik, úgy bomlik elemeire a mindaddig zárt, kellemes falusi közösség, régi titkok bukkannak fel a föld alól – és újabb halottak.