2015-02-26

Böszörményi Gyula – Leányrablás Budapesten (Ambrózy báró esetei 1.)


Böszörményi Gyula – Leányrablás Budapesten (Ambrózy báró esetei 1.) megjelent a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában a Vörös Pöttyös könyvek sorozatban
FÜLSZÖVEG: 1896-ban, a Milleniumi Ünnepségek forgatagában nyoma vész Hangay Emmának, a Marosvásárhelyről érkezett 16 éves leánynak. Négy évvel később titokzatos távirat érkezik tőle, amit jóval az elrablása után adott fel. Húga, a 17 éves Mili kisasszony azonnal a fővárosba utazik, ahol kezdetét veszi a rémálom, melyben egyetlen támasza a jó hírű, ám igen zord természetű mesterdetektív, Ambrózy Richárd báró.








INFORMÁCIÓ:
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft. 
Oldalak száma: 336
Borító: kartonált / keménytábla
ISBN: 9789633734414 / 9789633734407
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2014
Beleolvasó: KATT

SZERINTEM: Hát ez a könyv! Szerintem fantasztikus volt, annyira de annyira örülök, hogy elolvastam! Már csak azért is boldog vagyok, mert mint észrevehettétek már, magyar szerzőtől szinte egyáltalán nem olvasgatok. Nem tudatosságból, egyszerűen így jön/jött ki a lépés, és ezért egy idő után valamiért tartottam is tőlük, hogy vajon mennyiben másabbak, mint a külföldiek, vagy hogy tetszene-e egyáltalán nekem a magyar szájíz. Böszörményi Gyula pedig fantasztikus választás volt részemről jégtörőnek, mert eme regénye elvarázsolt.

Szóval az Ambrózy báró esetei-sorozat egy történelmi (a 19.-20. század fordulóján játszódó) krimi, meghintve némi romantikával, és persze rengeteg olyan varázzsal, ami számomra például tökéletesen vissza tudta adni a millenniumi Magyarország mindennapjait egy olyan szemszögből, amelybe elég sokan visszavágynánk, ha abba a korba vágynánk vissza. Mert hát ha már időutazunk, akkor nyilván nem például a Jovanovics-villa cselédlányaként szeretnénk megtapasztalni a korabeli Magyarországot, sokkal inkább mint Mili kisasszony, vagy mint Ambrózy Richárd báró.

Hangay Emília karaktere nekem pedig nem csak azért tetszett (mert mi tagadás, nekem tényleg szimpatikus volt a cserfes és nagyszájú marosvásárhelyi hölgy), mert elérhető rangú (polgárlány), hanem mert emellett rettentő művelt, műkedvelő, és jólnevelt kisasszony, aki nem szerénykedik, sőt... Kalandvágya és nagyszájúsága miatt pedig rengeteg kalandba és kalamajkába keveredik. Személy szerint imádtam, amikor kioktatta a kedvenc morci bárónkat, hogy hogyan is kellene viselkednie vagy beszélnie vele, a lányos naivitása pedig szerintem aranyos volt. A morci báróról, Ambrózy Richárdról pedig sajnos nem sok információt tudhattunk meg ebből a kötetből, de bízom benne, hogy ki fognak derülni a titkai. Az ő karakterét valami misztikus, megközelíthetetlen felhő lengte be számomra, és lehet, hogy pont ezért, de őt is nagyon megszerettem.

Nagyon tetszett a regény felépítése, és a nyelvezete egy külön élmény volt, hiszen úgy használta szép magyar anyanyelvünket az író, mintha csak maga is így beszélne (ami előfordulhat, viszont ezt mégsem hiszem). Mindezekkel ellentétben a régies, ízes nyelvezet nem volt furcsa sem, és nem volt olyan érzésem, mint annó történelemórákon, hogy a felét sem értem, és inkább hagyjuk. Azt hiszem, ez egy olyan nyelvi egyveleg volt, amelyet a mai kor embere nem hogy megért, de szívesen is olvas. S ha már a történelmi dolgoknál járunk, nem tudom, hogy a szereplők mennyiben kitaláltak, vagy esetleg köthetőek valós, akkoriban élt személyekhez, de csodálatos, ahogyan egy világot felépített a szerző, azt hiszem, ezzel is rengeteg munka lehetett, hogy korhű legyen minden leírás. Le a kalappal, ezért is!

A könyv történelmi krimi része azért tetszett, mert tényleg elbűvölt az, hogy nem számítógéppel és szuperlaborral oldottak meg egy, a XXI. században írt könyvben gyilkosságokat, hanem logikával, gondolkodással, s persze, az elektronika rengeteg mindent leleplez, mégis, ennek az oldalnak is volt egyfajta varázsa. No meg természetesen az is érdekes történet, hogy egy gazdag báró kedvtelésből és unatkozásból oldogat meg olyan ügyeket, amelyekről a rendőrség már lemondott. A romantikus szál pedig azért volt szuper, mert a korszelemhez hűen sejtetni engedett bizonyos dolgokat, és nem volt benne semmi olyasmi, ami miatt a túl sok kategóriát esetleg rá lehetne aggatni, vagy olyan dolgok, amik a mai világban már teljesen elfogadottak. A századforduló Magyarországához hűen az olvasónak tényleg csak sejtései lehetnek, hogy mi fog történni esetlegesen a sorozat további köteteiben :)

Maga a Leányrablás Budapesten fő cselekményszála, vagyis amely a könyv címe is elég sok kételyt vet fel, mert ugyan Mili kisasszony Emma nővére miatt utazik fel a fővárosba, akit elraboltak, ám ott új fordulatot vesznek az események. Én úgy gondolom, hogy nagyon sok minden nem úgy lesz a második résszel kapcsolatosan, ahogy azt első blikkre sejteni engedi a szerző, hanem az az érzésem, hogy rengeteg sikkantás és fejfogás lesz a legközelebbi olvasás alkalmával. Az a gyanúm, hogy nagyon sok megvezetés történt Böszörményi részéről, és remélem igazam lesz :) Például amikor kiderült, hogy mi történt Emmával, túl nagy volt a ködösítés, vagy mondjuk akár az utolsó oldal is olyan, hogy azt gondolja az olvasó, hogy az történik majd, amire elsőre gondol, de tuti lesz valami csavar. Szóval kezdődjenek az összeesküvés-elméletek :D

Nem tudom egyébként, hogy mi lesz a sorozat felépítése (gondolok itt arra, hogy ki és hogyan fog nyomozni Ambrózy mellett), mert olyan vége lett a könyvnek, ám nagyon tetszett ahogyan a kezdetleges eszközökkel (számítógép és minden egyebek nélkül) Ambrózy Richárd mégis felgöngyölítette az ügyeit, illetve tetszett, hogy nem az lett a könyv vége, mint amire számítottam, mind a cselekményben, mind a sorozat szempontjából. Cliffhangerrel ér véget, igen, és ahogy gondolkodtam rajta, kiszámítható, hogy mi az, ami nincs odaírva, de mégis, az írók általában nem azt írják bele a folytatásokba, amit sejtetni engedjenek, tehát ezért is elég hajtépős és kínzós lett számomra a könyv befejezése, mert nem olvashatom azonnal a következőt. Szóval remélem, hogy mihamarabb megjelenik a második rész is.

A sorozat kötetei:
👉 még több könyves kontentet Instagramon és Facebookon találsz, ha pedig a mindennapjaimra vagy kíváncsi, van egy személyes Instám és egy YouTube-csatornám is!

3 megjegyzés:

  1. Titokban reménykedtem, hogy valaki majd véleményezi a könyvet, és nagyon örülök, hogy pont Nálad olvashatok róla. Köszönöm! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igazán nagyon szívesen :) Remélem kedvet kaptál hozzá :)

      Törlés
  2. Ez a könyvértékelés azért is tetszett, mert leírtad, amit én még magamnak is ritkán mondok ki, hogy a magyar szerzőkkel szemben van valami ellenállásom, amit semmivel nem tudok megmagyarázni! Mostanában jobban odafordultam, sőt igyekszem a fiatal írókat is követni.
    De bármennyire fantasztikus a sikere, valahogy én nem tudtam annyira megszeretni! Valahol kaptam is egy megjegyzést, hogy nem értettem! De! Értettem, csak nem lett a kedvencem. Az Ambrózy báró eseteinek első négy kötetét mégis elolvastam, várva az érzést, amit a többiek leírtak! Igazából, most megnéztem, 5 csillagos lett három könyv, de ez lehet, hogy valami "tudatalatti" értékelés volt, akartam, hogy én is imádjam!:))) Talán ezeket is újra kéne olvasni!:))

    VálaszTörlés