2018-01-03

Róbert Katalin – Szelídíts ​meg!

FÜLSZÖVEG: Róka ​kilencedikes lány, és nem akar mást, mint rajzolni, pusztítani az ellenséget a kedvenc számítógépes játékában, és nem törődni azzal, hogy frissen elvált szülei még mindig felette csatároznak.

Az új osztálytársai az idegeire mennek, ráadásul a tanárok Kisherceget, ezt a bosszantóan tökéletes tizenegyedikest is a nyakába varrják, hogy korrepetálja matekból.

Róka mindent megtesz, hogy elijessze a fiút, de az nem hagyja magát, és lassan egyre közelebb kerülnek egymáshoz.

Csakhogy tavaly történt valami, amiről eddig nem beszélt senkinek… 
Kisherceg kitűnő tanuló, próbál megfelelni a szüleinek, és a barátnőjének, Rozannának, és eddig minden akadályt tökéletesen vett, ám most úgy érzi, elakadt az élete. Nem elég, hogy fogalma sincs, mihez kezdjen az érettségi után, még korrepetálnia is kell a bukásra álló Rókát.

A lány ellenséges, arcpirítóan szabad szájú, és mindent elkövet, hogy a fiú kudarcot valljon…

Mire elég heti egy különös óra? Közelebb kerülhet egymáshoz két ennyire más ember?


INFORMÁCIÓ:
Kiadó: KÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ KFT. 
Oldalak száma: 272
Borító: PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT
Súly: 318 g
ISBN: 9789634571421
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2017 
Sorozat: VÖRÖS PÖTTYÖS KÖNYVEK

SZERINTEM: Szeretem azokat az olvasmányokat, amik kvázi véletlen kerülnek a kezembe, és nagyon tetszenek. Ilyenkor furcsa belegondolni, hogy egyébként nem valószínű, hogy elolvastam volna, mert fülszöveg alapján nem igazán tűnik az én stílusomnak, vagy úgy ítélem meg, hogy nem biztos, hogy tetszene, de mégis úgy teszem le végül a könyvet, hogy wow!

A Szelídits meg! is ilyen volt, a BASC decemberi dobozában volt benne, és 2017. utolsó olvasmánya volt számomra, amolyan laza levezetésként kezdtem neki. Romantikus és tinédzserekről íródott, de azt hiszem, ebben a műfajban mégis lehet úgy írni, hogy az huszonévesen is lekössön, és szeresd.

Róka és Kisherceg a két főszereplő, egy problémás kilencedikes lány, és egy éltanuló, tanárok kedvence tizenegyedikes fiú, utóbbi előbbit kezdi el matekból korrepetálni, majd nem meglepő módon egymás karjaiban kötnek ki. Róka vad, és csúnyán beszél, Kisherceg visszafogott; előbbiről pedig az jutott eszembe, hogy olvastam a Battleground Zero-t, amiben rettenetesen zavart a trágárság, és igaz, Róka mondatai közel sem annyira csúnyák, de valahogy egy 15 éves lány karakterétől, aki még lázad, hitelesebb ez az egész, főleg aki olyan terheket cipel, mint ő. Voltam én is 15 éves lány, sok problémával (mondjuk nem olyanokkal, mint Róka), és én is beszéltem tiniként csúnyán, át tudtam érezni a helyzetét, a szituációt, amiben benne van, így pedig azonosulni tudtam valamennyire a karakterével – azt hiszem emiatt szerettem annyira olvasni, ez nálam mindig kulcsfontosságú.

– Mást is ismerek, aki ennyire tart attól, hogy véleménye legyen. – És van, akinek lenne, csak nem meri kimondani. – Kisherceg egy pillanatra rámeredt, de aztán bólintott, így Róka folytatta: – Ha belegondolsz, sokan baromira utálják, ha elmondod a véleményed, és nem csak bólogatva meghallgatod őket. Inkább az a kérdés, hogy te akarsz-e vesződni velük, vagy hagyod a francba, és csak olyankor vagy őszinte, amikor megéri. – Mikor éri meg? – Mit tudom én, barátokkal, gondolom. Olyanokkal, akik szerinted is különlegesek.

Noha romantikus a történet, szerintem nem tocsog a nyálban – amit én személy szerint nehezen viselek, logikusan felépített a cselekmény, és a felvetett problémákra megoldást is kínál, azaz a tizenéves olvasókban sem hagy kérdéseket, hogy vajon ezzel mit is lehetne kezdeni a valóságban. 2017. utolsó nagy meglepetése számomra ez a könyv, csak ajánlani tudom.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése