2018-05-23

Hillary Jordan – Mudbound / Sárfészek

FÜLSZÖVEG: 1946-ot írunk. A nagyvárosból jött Laura McAllan vidéken, egy Mississippi deltavidékén fekvő farmon, egy számára idegen és rémisztő helyen kényszerül felnevelni gyermekeit. A megélhetésért folytatott küzdelem közepette két fiatal férfi tér haza a háborúból, hogy felvegye régi élete fonalát. Laura sógora, Jamie McAllan minden, ami a testvére nem: elbűvölő, jóképű és elveszett, a múlt emlékei közt bolyong. Ronsel Jackson, a McAllan farmon élő fekete bérlők legidősebb fia, kitüntetett háborús hős, ám hiába védte halált megvető bátorsággal a hazáját, a faji szegregáció korában nem veszik emberszámba. Az egykori fegyvertársak valószínűtlen barátsága óhatatlanul is végzetes változásokat hoz: olyan eseményeket idéz elő, amelyek úgy sodornak el emberi életeket, mint a hömpölygő folyó a hidakat a Deltavidéken. 

Az elfojtott düh, a felszín alatt gomolygó előítéletek sokasága egyetlen éjszakán robban ki, amely után már senki nem lehet ugyanaz, mint addig… 

Az érintett családok férfi- és nőtagjai mind a saját szemszögükből idézik fel a történteket, hogy miközben a dráma főszereplőivé lépnek elő, betekintést engedjenek mindennapi életükbe és indítékaikba. Ahogyan azt Barbara Kingsolver írta Hillary Jordanről: „Karakterei egyenesen az 1940-es évek Mississippijéből lépnek át agyunknak abba a régiójába, ahol az együttérzés, a harag és a szeretet egymás mellett lakik. Máig velem vannak.”


INFORMÁCIÓ:
Kiadó: Athenaeum Kiadó Kft. 
Oldalak száma: 320
Borító: KARTONÁLT
Súly: 350 g
ISBN: 9789632937625
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2018 
Fordító:Babits Péter

SZERINTEM: Louisiana és Mississippi valamiért a kedvenc amerikai államaim, egészen konkrétan nem tudnám megfogalmazni, hogy miért, de ez a könyv is hozzátett egy kicsit a rajongásomhoz.

A Sárfészek egy olyan regény, ami bennem nagyon erős érzéseket és képeket ébresztett, leginkább a mindennapi élettel kapcsolatban: sötétség, felhők, kilátástalanság, és visszalépés. Azt hiszem több szempontból is érdekes is fontos ez a regény: egyrészt a fülszövegben említett fekete-kérdés (és ami tulajdonképpen a központi konfliktus), illetve a nők helyzete abban a korban.

Laura története volt az, ami először szíven ütött, hiszen a könyv elején harmincéves, és hajadon, ami abban a korban mondhatni főbenjáró bűnnek számított. Abban a korban, ami kevesebb, mint egy évszázada volt, cirka 70 éve, és egy nőt, aki a húszas évei elején nem ment férjhez, megvetették és szánták ezért, abban a korban, amikor a feketéket emberszámba sem vették, és olyan nem létezett, hogy fekete és fehér ember közötti barátság. Ha belegondolunk, rengeteget változott a világ ennyi idő alatt, és azt hiszem, mondhatom, hogy szerencsére. Ma, 2018-ban túl vagyunk egy fekete amerikai elnökön, egy afro származású nő beházasodott az angol királyi családba, és egy nő szabad akaratából is dönthet úgy, hogy nem megy férjhez, vagy ne adj' Isten két nő házasodik össze, sőt, szabad akaratából még a gyermekvállalást is megtagadhatja. Politikai aspektusokba ne menjünk bele, szimplán elég az, hogy ezen dolgok miatt már senki sem szánakozik, és senkit sem vetnek meg.

Szóval Laura McAllan mondhatni szerencsés, hiszen ha későn is, de feleségül veszik, majd pedig gyermekeik is születnek, ám vajon elég ez a boldogsághoz? Nyilvánvalóan abban a helyzetben is nem a válasz a kérdésre, hiszen teljesen ki kell szakadnia az addigi életéből, ráadásul a komfortból is, mert egy tanyán kényszerül élni, ahol sem vezetékes víz, sem áram nem áll rendelkezésre. A helyzetet pedig Papi, az apósa is bonyolítja, akit a gonosz öregember jelzővel lehetne a legjobban illetni.

A regény fő konfliktusa mégis a fekete-kérdés, hiszen Jamie, Laura férjének öccse egy fekete katonával köt barátságot, miután mindketten visszatértek a háborúból, ezt pedig a kisvárosiak nem nézik jó szemmel. Eme barátság kialakulásáról olvashatunk sokat, illetve arról, hogy a korszellemmel ellentétben Henry McAllan emberszámba veszi Jacksonékat, a fekete bérlőit.

Ahogyan a fülszöveg is írja, az elfojtott düh és az előítéletek egy éjszaka alatt robbannak ki, de az elfojtott düh-vel az egész regény is jellemezhető, a legtöbb szereplőnek ilyen a viszonya egymással, s tulajdonképpen ezért is annyira összetett és izgalmas ez a regény. Folyamatosan jelen van a feszültség, mely végül kirobban, de a csúcspont után magyarázatot is kap az olvasó, hogy a szereplők élete merre is halad tovább.

Nagyon tetszett a könyv, számomra az adta a legnagyobb pluszt, hogy minden szereplőnek megvolt a maga keresztje, titka, ezen túl pedig az egyszerű, paraszti életben mégis olyannyira szövevényes viszonyok és sorsok alakultak ki, amik egyáltalán nem voltak követhetetlenek, viszont mégis annyira emberiek és hétköznapiak voltak, amivel tudtam azonosulni, hiába egy másik korban élek. Azt hiszem, hogy a felvázolt konfliktus-témákra kevésbé érzékenyeknek is elnyerheti a tetszését, hiszen egy kicsit elvonatkoztatva a múlttól, olyan helyzetek és problémamegoldások is akadnak benne szép számmal, mely manapság is érték, és megfontolandó, követendő példa lehet.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése