2018-06-26

Sarah Winman – Bádogember

FÜLSZÖVEG: Az egész egy tombolán nyert festménnyel kezdődött: tizenöt napraforgóval, amit egy olyan nő akaszt ki a falra, aki hisz benne, hogy a fiúk és a férfiak csodálatos dolgokra képesek.

És van két fiú, Ellis és Michael, akik elválaszthatatlanok egymástól. És a fiúkból férfiak lesznek, aztán besétál az életükbe Anne, és ez mindent megváltoztat és nem változtat meg semmit.

Sarah Winman Bádogembere a nagy sikerű Amikor Isten nyúl volt és Csodálatos dolgok éve nyomdokaiban járó szerelmes levél az emberi kedvességről és barátságról, veszteségről és túlélésről. 

„Csodálatos, nagyon régóta nem indított meg ennyire könyv. Egyszerűen beleszerettem a regénybe és a szereplőibe.” – Joanna Cannon 

„Visszafogott, nem érzelgős, magabiztos, meleg, és olyan gyengéd hangvételű, hogy az már fáj.”- Rachel Joyce


INFORMÁCIÓ:
Kiadó: 21. Század Kiadó 
Oldalak száma: 270
Borító: KEMÉNYTÁBLA
Súly: 346 g
ISBN: 9786155638947
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2018 
Fordító:Békési József

SZERINTEM: A fülszöveg sokat mondó, ám mégis titokzatos, és fogalmam sem volt, hogy konkrétan mire számítsak. Talán az ilyen olvasmányok a legjobbak, amikor az embernek nincsenek elvárásai, majd a könyv jól fejbekólintja – leginkább érzelmileg.

A Bádogember két részből áll, először Ellist ismerhetjük meg, aki egy begubózott, monoton, és leginkább szomorú életet él, mert elveszítette a feleségét és a legjobb barátját. Ezen az Ellisen keresztül sokszor visszarepít a szerző a múltba, a hosszú barátság kezdetéhez, majd ahhoz, amikor Anne belépett a képbe, és a tökéletes duóból tökéletes trió lett.

Eltöprengek, milyen lehet egy megszakadó szív hangja. És arra gondolok, talán halk, észrevehetetlenül halk, egyáltalán nem drámai. Mint amikor egy kimerült fecske szelíden a földre zuhan.

Ami nekem a legjobban tetszett a regényben, hogy nagyon sok érzelem van benne, melyeket úgy tálalja Winman, hogy az olvasónak nem a könnyei csorognak olvasás közben, hanem egyszerűen csak azon töpreng, hogy három ember boldogsága hogy tudott ennyire félrecsúszni; az idill hogyan válhatott pokollá, és mennyire kicsin múlnak a dolgok, hogy úgy érezzük, boldog és/vagy teljes az életünk, vagy pedig csak az üresség az, ami kitölti a mindennapjainkat. Igen, sajnáltam Ellist, de valahol irigykedtem is rá, amiért megadatott neki egy ilyen meseszerű néhány év, még ha voltak kevésbé szerencsés és boldog időszakok is.

A könyv második fele Michaelről szól, akit viszont egy kicsit kitaszítottnak éreztem, még ha nem is igazán vallotta be, hogy Anne felbukkanása mennyit változtatott az Ellishez fűződő viszonyán. Michael eltűnik egy kis időre, ezt az időt követhetjük nyomon a naplója alapján, mely egy teljesen más történetet mutat be, mégis tökéletesen illeszkedik a nagy kerek egészbe – csak úgy, mint ahogy Ellis és Michael kettősébe maga Michael.

És néha Annie és Ellis is ott ült az asztalnál, mint a régi szép időkben, nevettünk és könnyeztünk, mégis minden más volt. A nevük helyett azt mondták, Mi, és a gyomromba betelepedett valami új sajgás. Kik voltunk mi, Ellis, én és Annie? Sokszor megpróbáltam elmagyarázni magunknak, de egyszer sem sikerült. Mi voltunk minden, aztán eltörtünk. De én törtem el magunkat.

A Bádogember az érzelmek kavalkádja, amit nagyon sokféleképpen lehet értelmezni (ahogyan minden könyvet), véleményem szerint mindenki azt szűri le tanulságként belőle, amilyen lelki állapotban épp van. A fent írtak az én értelmezésem. Nekem sokat adott a könyv, és egyszerűen csak pislogtam a végén, hogy hogy lehet valami ennyire egyszerű, de mégis csodálatos.

Aki szereti az érzelmes olvasmányokat, annak azt hiszem ez a történet remek választás lehet.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése