2018-07-12

Margaret Atwood – A ​vak bérgyilkos

FÜLSZÖVEG: Családi ​titkok, testvérféltékenység, politikai fondorlatok és társadalmi feszültségek, ígéretek és árulások, „veszteség és fájdalom, emlékezés és sóvárgás” kavarognak Atwood nagyszerű új regényében, amelynek egyik cselekményszála az első világháború előtt felemelkedett gyáros dinasztia hanyatlását állítja elénk. Az írónőt joggal dicsérik azért, hogy mesterien képes az egyéni sorsok összetettségét a történelem fordulataival összeszőni.

A Chase család sorsára döntő befolyást gyakorolt az első világháború, a gazdasági válság és a politikai boszorkányüldözés, a végső tragédia azonban éppen ennyire az emberi gyarlóság, kapzsiság és szenvedély következménye. A nyolcvan felett járó, szívbeteg Iris Chase Griffen huszonöt esztendős, különc, nem evilági húga, Laura öngyilkosságát és a neki tulajdonított, A vak bérgyilkos című regény posztumusz kiadását követően fog hozzá a történet elbeszéléséhez. Fanyar, tekintélyromboló, gúnyos és cinikus stílusa lenyűgözően közvetlen.

Külön regényt alkot a regényen belül egy harsány színekkel felvázolt fantasztikus történet, amelyet titkos szerelmi találkáik alkalmával szövöget tovább egy azonosítatlan, gazdag fiatalasszony, és szeretője, a törvény elől bujkáló, ponyvaírásból élő szocialista agitátor; és alighanem kettejük története alkotja a harmadik regényt, a Laurának tulajdonított A vak bérgyilkost. A gyanús mozzanatok ellenére csak a regény közepe táján kezdjük sejteni, hogy semmi nem az, aminek látszik, mert a történetek és személyek egészen másként kapcsolódnak egymáshoz, mint hittük.

Margaret Atwood regényíró, költő és drámaíró 1939-ben született a kanadai Ottawában. Számos kitüntetés és díj birtokosa, harmincnyolcadik könyvét, A vak bérgyilkost 2000-ben Booker Prize díjjal jutalmazták.


INFORMÁCIÓ:
Kiadó: JELENKOR KIADÓ KFT. 
Oldalak száma: 817
Borító: KEMÉNYTÁBLA, VÉDŐBORÍTÓ
Súly: 840 g
ISBN: 9789636767488
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2018 
Fordító:Siklós Márta
Eredeti cím: The Blind Assasin

SZERINTEM: Zseniális fülszöveg tartozik ehhez a vaskos könyvhöz, melyből tulajdonképpen tényleg minden kiderül. Sajnos több is, mint ahogyan általában szeretem, de szerencsére most sem igazán mélyedtem el ennek tanulmányozásában olvasás előtt – sokkal inkább a kettő, már korábban olvasott Atwood-könyvek (A szolgálólány meséje, Alias Grace) voltak azok, amik meggyőztek, hogy nagyon kíváncsi vagyok A vak bérgyilkosra is.

Számomra picit döcögősen indult a könyv, ugyanis elvesztem a sok névben és viszonyban, melyet gyakorlatilag azonnal lefest Atwood. Sokáig az sem volt tiszta, hogy Iris-nak mi a szerepe ebben a nagy egészben, ám szerencsére az internet a barátom, és amikor már nagyon kusza volt minden, akkor sikerült kicsit helyretenni ezeket a kavarodásokat a fejemben. Miután letisztult minden, akkor kezdtem el igazán élvezni a könyvet.


A vak bérgyilkos Laura halálával indít, majd pedig egy-két tudósítást olvashatunk, melyek akkor még tökéletesen jelentéktelennek tűnnek az információk hiányában; mindezek után egy kis jelen, majd pedig kezdődik a történet Iris és Laura gyerekkorával, családi hátterükkel. A történetmesélést meg-megakasztják A vak bérgyilkos című regény a regényben részletei, illetve annak születésének körülményei, amint egy nő és egy férfi közösen alkotja a szöveget. A könyv elején igazából ez is jelentéktelennek tűnik, én például nem tudtam mire vélni, hogy mire lehet jó ez a megoldás, de nyilván sejtettem, hogy a helyére fognak kerülni a dolgok (és igen, a helyükre is kerültek).

Számomra ennek a regénynek is az volt a legnagyobb varázsereje, mint az Alias Grace-nek, azaz a történelem – az 1930-as évektől kezdve követhettük a szereplők életét nagy részletességgel bemutatva az akkori életet is, hogy a '30-as, '40-es, és '50-es évek Kanadájában (pontosabban Port Ticonderogában) hogyan éltek a jómódú családok, hogyan nevelkedett két jómódú kislány, majd pedig Griffenéken keresztül a feljebbmenetel, és a az elit körülményeibe is beleshettem Atwood által.

A könyv tulajdonképpen Iris visszaemlékezéseiből épül fel, és az ő szemén keresztül rajzolódik ki egy elég kemény női sors a családjának történetével együtt. A narráció hol lassabb, hol gyorsabb, és ahol látszólag teljesen lényegtelen dolgokról ír, azokat is nagy élvezettel olvastam, mert a stílus egyszerűen annyira megnyerő, hogy alig bírtam letenni a kötetet, és a legjelentéktelenebbnek tűnő dolgok is lenyűgöztek.


Margaret Eleanor Atwood (Ottawa, 1939. november 18. –) kanadai író, költő, irodalmi kritikus és feminista aktivista. Többek között a Man Booker-díj és az Arthur C. Clarke‑díj díjazottja. Kétszer részesült irodalmi téren állami kitüntetésben (Governor General's Award). Atwood az utóbbi idők egyik legelismertebb és legtermékenyebb regényírója, de mint költő is figyelemreméltó az irodalmi munkássága. Sok versét mítoszok és tündérmesék inspirálják, melyek iránt nagy érdeklődést mutatott gyerekkora óta. Novellái számos folyóiratban megjelentek.

Spoilermentesen írok, tehát A vak bérgyilkos végéről inkább nem írok konkrétumokat – itt derül ki minden csavar –, habár előtte jó néhány oldallal már sejtettem, hogy vannak dolgok, amik nem azok, aminek tűnnek, de talán a történet szempontjából ez a kis "megtévesztés" nem is annyira lényeges, sokkal inkább azt éreztem fontosnak, amit és ahogyan Iris elmesél. Szerettem elveszni a részletekben, és átadni magam a mesének, mely talán egy kicsit olyan volt, mint amikor a nagymamánk vagy dédimamánk mesélt nekünk kicsi korunkban: olykor kusza, olykor összeszedett, de ha azt nézzük, Sabrinának, az unokájának írja eme feljegyzéseket, így talán ez a hasonlat nem is annyira elrugaszkodott.

Nagyon szerettem olvasni ezt a könyvet, hiába tér el a másik kettő, fent említett kötettől, egyszerűen zseniális, és azt éreztem, hogy a jövőben bármi, amit Margaret Atwood írt érdekel, és szeretném elolvasni, mert annyira meggyőzően sokoldalú és fantasztikus. A vak bérgyilkos egy remekül megírt, olvasmányos, tanulságos, és nem utolsó sorban elgondolkodtató történet a sorsról, hogy mennyire kicsin múlik az, hogy milyen irányt vesz az ember élete, mekkora hatással vannak az egyénre a családja döntései; illetve remek kor- és jellemrajz.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése