2018-08-12

Stephen King – Az

FÜLSZÖVEG: Heten voltak. Hét kiskamasz barát, akiknek szembe kellett szállniuk a városukat terrorizáló rémmel. A csatornákban, a lefolyókban, a kanálisban lakó Az időről időre felszínre bukkant, és akkor útját hullák szegélyezték. Sok hulla. De Derry városában ezen senki sem lepődött meg. Az emberek halandóak, a gyerekek meg főleg. Egészen addig, amíg ők heten össze nem fogtak, hogy legyőzzék Azt.

Bill, a vezér, aki az öccse halálát akarja megbosszulni. Ben, akinek a könyvek a barátai, na meg az ennivaló. Richie, akinek mindig rosszkor jár a szája, ráadásul különféle Hangokon. Stan, aki gyűlöli a rendetlenséget és a piszkot. Eddie, akinek asztmája van és tankszerű anyja. Michael, a néger. És Beverly, a lány, akit ver az apja és akibe ketten is szerelmesek.

De hogyan szállhat szembe hét gyerek az egész várost megfertőző gonosszal? Stephen King hatalmas regénye vérfagyasztó izgalmak során válaszolja meg a kérdést. És mesél még gyerekkorról és felnőttségről, pénzről és szegénységről, barátságról és kirekesztettségről, lányról és fiúról. Szóval az életről.


INFORMÁCIÓ:
Kiadó: EURÓPA KÖNYVKIADÓ KFT. 
Oldalak száma: 1174
Borító: KEMÉNYTÁBLA, VÉDŐBORÍTÓ
Súly: 1422 g
ISBN: 9789634058045
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2017 
Fordító: Hamvai Kornél, Kiss Annamária, Koppendorfer Noémi, Szántó Judit, Szappanos Gábor

SZERINTEM: Ez az a könyv, ami nagyon sok érzelmet és gondolatot váltott ki belőlem, mert egyszerűen annyira részletes, és annyi szál van benne, hogy egy rettentő komplex képet ad a korról, a világról, ahol játszódik. No és némi rettegést, természetesen. A történet olyan hatalmas, mint eme kiadás, no és szerteágazó; sokszor izgalmas, sokszor mesélős, de a végén minden darabka a helyére kerül, és a nyájas olvasónak nem marad hiányérzete.

Az Az egy csodálatos történet King bácsitól, ugyanakkor nem könnyű olvasmány, mert egyszerűen megüli a gyomrot, és valahogy a nyelvezete sokszor azt az érzést keltette bennem, hogy hiába vagyok elememben, és ide nekem egyszerre több száz oldalt, egyszerűen nem ment, mert nem túl egyszerű a szövege. Tavaly ősszel, a megjelenés után elkezdtem olvasni, de csak közel 400 oldalig jutottam, mert nem volt rá sem időm, sem energiám, főleg úgy, hogy én képtelen voltam magammal cipelni, mert ahogyan az infó részben is láthatjátok, közel másfél kiló ez a kiadás. Persze, önvédelmi célokra tökéletes lett volna, de nem ez volt az elsődleges cél.

A történet két idősíkon játszódik, 1958-ban és 1985-ben, illetve vannak visszapillantások, mesék az 1930-as évekbe, illetve a két fő dátum közöttre is.A cselekmény központi kérdése, hogy mégis ki, vagy mi gyilkolja a gyerekeket Derryben ciklikusan (erre nagyon gyorsan választ kapunk, hogy Az, vagyis a bohóc – no de konkrétan ki, vagy mi Az?), majd pedig a gyerekek összefognak ellene, illetve az őket terrorizáló nagyobb fiúk ellen. A szervezkedés közben pedig hihetetlen részletességgel megismerhetjük a hét gyerek háttértörténetét, családját, az egymáshoz való viszonyukat – illetve a könyv elején azt is, hogy felnőttként hová jutottak Derryből.


Talán nincs is olyan, hogy jó barát meg rossz barát – talán csak barátok vannak, olyanok, akik az ember mellett állnak, ha megsérül, és akik segítenek, hogy ne legyen olyan magányos. Talán értük mindig érdemes aggódni, reménykedni, őértük érdemes élni. Talán még meghalni is, ha úgy kell lennie. Nincsenek jó barátok. Nincsenek rossz barátok. Csak olyan emberek, akik házat építenek a szívedben.

A könyv első fele néhol abszurd (például hogy nem emlékeznek semmire a gyerekkorukból, vagy hogy az akkoriból származó sérülések hegei mind eltűnnek), néhol viszont ténylegesen valós, és életszagú (ahogyan mondjuk Beverly olyan férjet választ, amilyen az apja is volt). Bevallom, a felnőttkori bemutatások kerülhettek volna egy kicsit későbbre is, mert teljesen ismeretlenül engem nagyon összezavartak, talán ez is volt az oka, hogy első próbálkozásra nem olvastam végig a könyvet.

A két idősík hol gyorsabban, hol lassabban váltakozik, és nekem olyan érzésem volt, mintha egy lejtő lenne a történet, ami olykor kevésbé, olykor nagyon meredek, és már a legelején érzi az olvasó, hogy itt bizony semmi jóra nem számíthat. Kingnél mondjuk sokszor érzem ezt, de valahogy más egy néhány száz oldalas könyvnél, és más egy 1000+ oldalas kötetnél, amikor utóbbinál a szereplők annyi ideig velem vannak, és olyan részletesen megismerhetem őket, mintha tényleg ismernénk egymást.

Az Az nem csak egy kiválóan megírt rémtörténet, hanem csodálatosan ábrázolja az idillinek tűnő, ám mégis tökéletesen elfuserált 20. század közepi amerikai kisvárost, a felnőttek borzasztó életét, amibe már akkor beleragadtak, mielőtt feleszmélhettek volna, hogy ez nem lesz így jó, illetve a kiskamaszok kvázi lázadását a belenyugvás és a gonosz ellen, illetve az egyre szorosabbra fűződő barátságot, bajtársiasságot. Sok dologról szól ez a könyv, nagyon sok témát boncolgat egy olyan egyszerűnek ható mese leplébe burkolózva, mint az évtizedek, évszázadok óta újra és újra előbukkanó gonosz végleges megsemmisítése.

King bácsi az Azból sem hagyta ki a többi művére való utalást, felbukkan például Dick Halloran, illetve a Teknős is, és számomra ezekkel az elemekkel szimpatikusabbá, szívmelengetőbbé tette az olvasást.

Összegezve tehát nem egy könnyű esti történet, de mégis ajánlom olvasásra, hiszen a film (láttam), nem ad annyit, és nem olyan mélységekben. A kötet vége felé csak mosolyogtam és érzelmesen borzongtam, mert azt éreztem, hogy sokkal nagyobb élményt adott, mint amit akár csak remélhettem. Az oldalszám és a súly pedig ne tántorítson el senkit, mert tényleg megéri! 🎈


2 megjegyzés:

  1. Ez a történet vm elképesztő. Nagy King rajongó vagyok egyébként is, de ez a könyv mindent visz, imádom. Nekem a film is nagyon bejött :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A film témája nagyon megosztó, akár a '90-es, akár a tavalyi. Utóbbit láttam, és nekem tetszett, viszont a könyv az, ami – mint te is írtad – mindent visz, kikerülhetetlen, hogy az olvasó igazi élményt kapjon :)

      Törlés