2018-11-17

Párhuzamos olvasás: egy vagy több könyv?


Egyszerre csak egy könyvet, vagy párhuzamosan több kötetet olvasni, ez itt a kérdés. Egy ideje gondolkodtam már eme bejegyzés megírásán, de egy beszélgetés tette számomra konkréttá, hogy szívesen írnék róla.

Szóval én határozottan az a típus vagyok, aki több (de inkább sok) könyvet olvas egyszerre. Számomra ez abból adódik, hogy nagyon sok műfaj, zsáner érdekel, de a hangulatom is nagyon gyorsan tud változni, emiatt pedig ha délelőtt X könyvre rá voltam kattanva, akkor délután már lehet, hogy képtelen lennék rávenni magam, hogy a kezembe vegyem, ezért Y könyvet választom, ami úgy érzem, akkor jobban passzol a hangulatomhoz. Ez nem azt jelenti, hogy X könyvet nem folytatom, csupán csak annyi, hogy később, vagy máskor veszem a kezembe, amikor ugyanolyan lelkesedéssel tudom olvasni. Az olvasás nekem kikapcsolódás, és élvezetből csinálom, pontosan emiatt nem akarom azt, hogy kényszer legyen egy könyv egyhuzamban olvasása, vagy emiatt azt érezzem, hogy talán máskor tetszett volna, kvázi kényszerből olvasva viszont vegyes érzésekkel tenném le a végén.

Ezek az állapotok nálam hullámzóak: van, amikor "csak" 2-3 könyvet olvasok egyszerre, most viszont kicsit megszaladtak a dolgok, ugyanis – fura leírni is –, 10 kötetben vagyok benne. Mindig máshoz volt kedvem, és felhalmozódott a könyvek száma, de abszolút nem bánom.


A nagy kérdés általában az, hogy hogyan tudok ennyi könyvre koncentrálni, vagy hogy emlékszem minden történésre mindegyik megkezdett történetben? Nos, nekem ez nem jelent problémát, általában nem nyújtom hónapokig az olvasásokat, így nem felejtem el, hogy melyik könyvben mi történt. Valahogy ahhoz tudnám hasonlítani a dolgot, mint amikor több emberrel beszélgetsz egy nap alatt: ha kicsit is ismered őket, nem fogod összekeverni, hogy például ki kivel jár, vagy éppen mi az aktuális problémája.

Szeretem a komolyabb témákat is, és sokszor olvasok olyan dolgokról is, amik egyszerűen borzasztóak – példának okáért jelenleg a Csernobili imát is olvasom, és hiába mondom azt, hogy zseniális, egyszerűen szörnyű belegondolni, hogy igen, ez a valóság, így nekem határozottan nem az a könyv, amit egy szuszra olvasok ki. A pszichológia, mint téma is érdekel, amit viszont nem tudom elképzelni, hogy egy Stephen Kinggel hogyan tudnék keverni. Érzéssel olvasok, mint ahogy az életemben is általában mindent ez által vezérelve csinálok.


A mostani könyveim (illetve Kindle-n az 1984). Kicsit olyan érzésem van, hogy nekem Stephen King az, aki írjon bármit is, garantáltan magához láncol, ugyanis a Csipkerózsikák is határozottan ilyen kötet. Talán azok, akik egyszerre szigorúan csak egy könyvet olvasnak, hasonlóan gondolkodnak, hogy annak az egynek kell magához láncolnia.

Végigolvasom, még ha vért izzadok is – ez viszont számomra az a hozzáállás, amit elképzelni sem tudok. Inkább emiatt pihentetek egy-egy könyvet, hiszen ha muszáj, ha csak szenvedek vele, akkor annak semmi értelme, hogy mire a végére érek, utáljam az egészet.

Kíváncsi vagyok, hogy az ellentétes nézőpont – akik csak egy könyvet tudnak/akarnak egyszerre olvasni – mit gondolnak erről, vagy például miért elképzelhetetlen számukra, hogy több könyvbe is belekezdjenek, és párhuzamosan olvassák.


10 megjegyzés:

  1. Szia Tekla! Jó volt olvasni amit írtál! Én pont azok közé tartoztam akik egy könyvet elolvasnak és jöhet a másik. Most bele is tört a fogam egybe, ezért jelenleg előszőr fordult meg velem, hogy félre raktam. Elkezdtem egy másikat. Nem érzem rosszul magam. :) De mivel könyvtári, hamarosan újra kézbe kell venni. Tekla! Hogy állsz azzal a helyzettel, hogy ha sok könyvbe kezdesz akkor sokáig nincs a blogon bejegyzés? Vagy nem is húzod olyan sokáig az olvasásukat? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm :) Nem húzom sokáig az olvasásokat, mindig olvasom valamelyiket :) Ha egy ideig nincs bejegyzés, akkor nem azért van, mert nincs miről írni, hanem mert túl sűrűek a mindennapjaim (a szorgalmi időszak sajnos ilyen).

      Törlés
  2. Szintén több könyvön rágódok egyszerre :)
    Illetve most az van, hogy az egyetemi beadandók mellett párhuzamosan inkább szakkönyvet, ismeretterjesztöt olvasok, mert muszáj nekem is szebb szókincset használni. Hétvégén jöhetnek a szórakoztató olvasmányok.
    (én végigrágom általában magam, ha nem tetszik, akkor is, kilépek a komfortzónámból, habár idén már nem mindig. Fejlödöm.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az egyetemre nekem is sokat kellene olvasnom, de olyan érzés, mintha a fogamat húznák. Ezért nem vettem bele ezeket, csak a szórakoztató részét :)
      Én is végigolvasom a könyveimet, nem szoktam félbehagyni, csak egy kicsit pihentetni, félretenni :D

      Törlés
  3. Válaszok
    1. Szlavisztikát és Skandinavisztkát (bolgár és norvég nyelv, illetve irodalom) :)

      Törlés
    2. Húha! Ezt csak úgy tanulod, mert érdekel a nyelv, vagy valamilyen szakmád lesz belőle?

      Törlés
    3. Konkrét szakmám nem lesz, de el fogok tudni helyezkedni vele. Érdekel, igen, azért tanulom :)

      Törlés
  4. Szia Tekla!
    Én is egyszerre több könyvet szoktam olvasni, bár igyekszem azért egy maximumot tartani mert sajnos veled ellentétben én hajlamos vagyok hónapokig húzni egy könyvet :D
    Én is pont azért választottam a párhuzamos olvasást mert nagyon hangulat ember vagyok. Meg van mikor, mihez van kedvem. De általában annyira különböző könyveket olvasok, hogy lehetetlen lenne őket összekeverni őket. (pszichológia/ életrajzregény/ regény stb.)
    Tőlem is sokszor megkérdezik, hogyan tudok egyszerre többet olvasni és hogyan nem keveredek bele. Nagyon tetszett a hasonlatod, hogy ez olyan, mint több különböző emberrel beszélni egy nap! Én azt szoktam mondani, hogy ez olyan, mint mikor több sorozatot nézel egyszerre. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, én is húzok hónapokig könyveket, épp a hétvégén fejeztem be az 1984-et, amit júliusban (!) kezdtem el. Ezzel szerencsére felzárkóztam, most októberi a legrégebben elkezdett kötetem :)

      Pontosan, sorozatot sem szoktam összekeverni :D

      Törlés