2019-04-23

Könyvfesztiváli kívánságlista 2.


Nyakunkon a Könyvfeszt, s noha nem akartam listákat gyártani, hogy mik a friss megjelenések – mert valljuk be, rengeteg könyv jelenik meg a fesztre –, viszont a netet böngészve olyan megjelenésekről értesültem, amik azonnal felvillanyoztak. Szóval ennek a bejegyzésnek inkább az a témája, hogy melyek azok a kötetek, amiknek nagyon örülök, hogy jönnek, és amik nagyon érdekelnek. Ezekből pedig remélem felkelti néhány a ti érdeklődéseteket is. Íme a második rész.


Böszörményi Gyula: Szer'usz világ

1901. ​márciusa. Ambrózy Richárd bárót meglőtték. A Rókus kórház magánkórtermében élet és halál közt lebegő hírneves budapesti magánzó detektív mellett fiatal hitvese, Hangay Mili őrködik egészen addig, míg egy nap rá nem ront a rendőrség, hogy gyilkosság vádjával letartóztassa.

Ambrózy báró tehát „dögrováson”, a neje vizsgálati fogságban van, így látszólag senki sincs, aki a fiatal házaspárra zúduló, rémálomhoz hasonlatos cselszövés háttere után kutakodjék. Senki, csupán a kis Mück Mári, a cserfes tabáni zsebtolvajlányból lett „társaskodónő” és cseppet sem „komor” komorna, aki a maga szélütött módján kezd a nyomozásba, melynek során magával a véres kezű Pesztonkával, a századforduló Budapestjének legrettegettebb bűnözőjével találja szemben magát.
A rendkívül népszerű Ambrózy báró esetei című sorozat legújabb kötete bő humorral, meghökkentő fordulatokkal, számos valóban élt szereplővel és valós eseménnyel ízesített, kalandos időutazást kínál olvasóinak a korabeli Budapest legközepébe és főleg annak alvilágába.


J. P. Delaney: Játssz ​velem!

A lány a múltból bestsellerlistás szerzőjének körmönfont lélektani thrillerében egy színésznő kettős játékot játszik egy gyilkossági nyomozásban.

Claire Wright mindenre el van szánva. Az angol lány, aki New Yorkban tanul színjátszást, és nincsen zöld kártyája, elfogadja az egyetlen állást, amelyet kaphat: beáll külsősnek egy válóperes ügyvédi irodához, és hotelek bárjaiban játssza a könnyűvérű nőcskét, hogy csapdába csalja a kikapós férjeket. Ám a játék egyszer csak komolyra fordul. Amikor az egyik célszemély egy gyilkosság gyanúsítottja lesz, a rendőrség ráveszi Claire-t, hogy drámai tehetségét bedobva csalogassa ki a férfiból a vallomást. Claire az első perctől kételkedik a szerepében. Valóban gyilkos Patrick Fogler? Vagy több van ebben a csapdában annál, amit neki mondtak? A lánynak hamarosan rá kell jönnie, hogy élete legveszélyesebb szerepét osztották rá.



Thomas Pfeifer: Ha ​két csont találkozik…

Az ​ember lételeme a mozgás. Amikor világra jövünk, fáradhatatlanul és elképesztő hajlékonysággal tudjuk mozgatni a csontjainkat, izmainkat és inainkat. Csakhogy a fájdalommentes mozgás képességének adományát többnyire akkor kezdjük el becsülni, amikor már ropognak és fájnak az ízületeink. Az artrózis, azaz az ízületi porckopás ugyanis sajnos előbb-utóbb mindenkit elér. De valójában mi az, ami fáj és miért? Hogyan épülnek fel az ízületek és miként működnek együtt a test többi részével? Mi az, ami árt nekik? És mi az, ami használ? Milyen mozgásformákkal tarthatjuk karban őket? És ha már nagy a baj, hogyan tud segíteni az orvostudomány?
Dr. Thomas Pfeifer ortopéd orvos érdekes és szórakoztató utazásra invitál az ízületek világába, s ennek során feltárulnak előttünk mozgékonyságunk titkai.

Dr. Thomas Pfeifer Padovában, Aachenben és a müncheni Ludwig Maximilian Egyetemen tanult orvostudományt, szakorvosi képesítését a müncheni Ludwig Maximilian Egyetemen és a Klinikum Großhadernen szerezte meg. 1992 óta Frankfurt am Mainban tart fenn magánrendelőt, ahol főként artroszkópiát, térd- és csípőprotézis-műtéteket végez.


Richard Ford: Vadon

A ​montanai Great Falls városka a Sziklás-hegység vonulatától nem messze fekszik, ahol 1960-ban, az olajkonjunktúra idején éppoly végtelennek tűnt a jobb élet reménye, mint az ember szeme előtt elterülő síkság. A háromfős Brinson család is azért érkezik a városba, hogy megcsinálja a szerencséjét.

A hegyekben hatalmas erdőtűz pusztít, a tizenhat éves Joe apja pedig elindul, hogy önkéntesként segítsen a tűz oltásában. A fiú ezalatt tanúja lesz annak, hogyan használja ki apja távollétét anyja arra, hogy bomlásban lévő házasságából egy kapcsolatba meneküljön.
Ford regényeit és novelláit a „dirty realism”, a „piszkos realizmus” irányzatába sorolják. A világszerte ismert szerző generációjának egyik legjobbja, akit számtalan díjjal tüntettek ki. Independence Day című, 1995-ös regénye megkapta a Pulitzer- és a PEN/Faulkner-díjat is; ezzel az első olyan mű lett, amely mind a két jelentős amerikai díjat bezsebelte.
A Vadonból Carey Mulligan és Jake Gyllenhaal főszereplésével 2018-ban film készült.


Tayari Jones: Egy ​amerikai házasság

„A ​szerelem helyet követel az életedben, az ágyadban. Láthatatlanul helyet követel a testedben, áthajlítgatja a véredényeket, ott lüktet mindjárt a szívednél. És ha már nincs ott, semmi sem egész többé.”

Celeste és Roy fiatal, fekete házaspár az amerikai Délen, Atlantában. Celeste művész, a nagy áttörés küszöbén, Roy egy könyves cégnél ügyvivő – és egy év házasság után még mindig „kéken izzik” a szerelmük. Mintha a legjobb úton lennének afelé, hogy megvalósítsák a maguk Amerikai Álmát – amikor váratlanul becsapódik a „meteor”, amely szétzúzza világukat. Royt megvádolják és tizenkét év börtönre ítélik nemi erőszakért – amit nem követett el, és a felesége is biztosan tudja, hogy ártatlan.
Celeste, bármennyire önálló, a férje nyújtotta biztos fogódzót elveszítve sodródni kezd, és gyermekkori barátjában, esküvői tanújukban, Andréban talál vigaszt. Royjal levelezés útján tartják a kapcsolatot, ám amikor az elítélt férfi öt év után szabadul, és kész visszatérni Atlantába, hogy feleségével folytassák közös életüket, ki kell derülnie a valamennyi érintett számára fájdalmas igazságnak: számot kell vetniük a múlttal, és tovább kell lépniük valami reményt hordozó jövő felé.

Ez a felkavaró szerelmi történet három olyan ember érzéseit és gondolatait tárja fel mély együttérzéssel, akiknek sorsát náluk hatalmasabb erők pecsételik meg.


Michael Ward: A ​Narnia-kód

Deríts ​fényt a titokra, amely közel fél évszázadig tartotta izgalomban a Narnia-olvasókat!

Emberek millióit ejtette rabul C. S. Lewis ma már klasszikusnak számító fantasysorozata, a Narnia krónikái, miközben néhány felmerülő kérdés végig megválaszolatlan maradt. Miért éppen hét kötetben meséli el a birodalom történetét? Miért csak három alapul egyértelműen bibliai allegórián? Jogosan lehet-e számonkérni a művön a koherencia hiányát, ahogyan azt Lewis egyes barátai és kritikusai tették? Sokan próbálták már megfejteni a sorozatot összetartó központi kérdést, egyfajta „titkos kódot”, ám a Narniában található szimbólumok szerkezete eddig feltáratlan maradt.

A Narnia-kódban Michael Ward lenyűgöző irodalmi felfedezést tesz. Lewis különböző írásainak felhasználásával talál meg egy olyan kulcsot, amely összefűzheti a Narnia krónikái összes kötetét. A szerző igyekszik fényt deríteni arra, hogyan alakította ki Lewis a sorozat szerkezetét, miért tartotta a „kódot” titokban, és miként befolyásolja ez az író univerzummal és keresztény hittel kapcsolatos értelmezését.

Az eredetileg Planet Narnia néven publikált tudományos mű egyszerűsített, élvezetes adaptációját tartja most kezében az olvasó, amely a Narnia krónikáinak és C. S. Lewis irodalmi munkásságának is teljesen új oldalát mutatja be.


C. S. Lewis: Narnia ​krónikái (Narnia Krónikái 1-7.)

Narnia birodalmának titokzatos történetét hét részben meséli el a világhírű szerző, C. S. Lewis, ám a kötetek külön-külön is remekművek. A sorozat a jó és a rossz örök háborúját mutatja be: olykor a csatamezőn, nyílt küzdelemben csap össze a fény az árnnyal, máskor a szív rejtett zugaiban.

Narnia az az ország, amelyre egy boszorkány örök telet bocsát, ahol több beszélő állat él, mint ember, és a csatákat kentaurok, faunok és óriások vívják. Itt olyan utakon járhatunk, amelyek a világ végére vagy a föld alá vezetnek bennünket, megtudhatjuk, mi az árulás és mi a hőstett, továbbá mit jelent megnyerni vagy épp elveszíteni egy barátot. Kalandos utazás ez a fantázia birodalmában, ugyanakkor a legmélyebb valóságban.

Az egykötetes kiadás a teljes sorozatot tartalmazza a szerző által javasolt olvasási sorrendben, a fejezeteket pedig a történet eredeti illusztrátora, Pauline Baynes ikonikus képei díszítik.


Fredrik Backman: Amit a fiamnak tudnia kell a világról

„Amikor gyerekünk lesz, az olyan, mintha markológépet próbálnánk vezetni egy porcelánboltban. Begipszelt lábbal. Fordítva felvett símaszkban. Részegen.”

Hogy milyen szülőnek lenni, arról mindenkinek más a véleménye, de azt, hogy a gyereknevelés számos nehézséget, buktatót, vicces és megható fordulatot tartogat, senki sem vitatja.
Fredrik Backman, Az ember, akit Ovénak hívnak szerzője ebben a briliáns kis kötetben éppen ezeket a fordulatokat veszi sorra. Szó esik itt repülőterekről, műanyag zsiráfokról, együttesalapításról, pankrációról és még sok más hasznos és haszontalan dologról. Személyes, szókimondó, tiszteletlen, és rendkívül szórakoztató.

Facebookon és Instagramon is megtalálsz!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése