2019-05-27

Guillaume Musso – Central ​Park

FÜLSZÖVEG: New York, reggel nyolc óra.
Alice, a fiatal párizsi rendőrnő és Gabriel, az amerikai jazz-zongorista egymáshoz bilincselve ébrednek egy padon a Central Parkban.
Nem ismerik egymást, és arra sem emlékeznek, hogy valaha találkoztak volna. Alice előző este barátnőivel a Champs-Élysées-n bulizott, Gabriel pedig egy dublini klubban zongorázott.
Lehetetlen? És mégis...
Az első döbbenetet megannyi kérdés követi. Hogy kerültek ilyen veszélyes helyzetbe? Honnan származik a vérfolt Alice ingén? Miért hiányzik egy töltény a fegyveréből? Ha meg akarják érteni, mi történik velük, és visszatérni régi életükhöz, Alice és Gabriel kénytelenek összefogni. Az igazság, amire rábukkannak, fenekestül felforgatja az életüket...



INFORMÁCIÓ:
Kiadó: PARK KÖNYVKIADÓ KFT. 
Oldalak száma: 285
Borító: KARTONÁLT
Súly: 316 g
ISBN: 9789633554913
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2019 
Fordító:Sárközy Éva

SZERINTEM: Guillaume Musso nagy kedvenc nálam, de a Central Park nem az élete könyve. Nem mondanám rossznak, de valahogy más, nem annyira ütős, mint a többi, egyszóval tud ő ennél sokkal jobbat is.

A történet Musso-san indul: egy első látásra lehetetlen helyzettel, aminek a miértjeit sem a szereplők, sem az olvasó nem ismeri, majd pedig vesz egy nagy fordulatot a regény, és az ártatlannak tűnő alapszituáció nyomozásba fordul át. Igen, a szerzőnek ez a jól bevált receptje, amivel tulajdonképpen semmi gond nem lenne, mert számomra például sokadjára olvasva is ugyanannyira érdekes és izgalmas (nyilván a szereplők, helyszínek, részletek változtatásával), de a Central Park kicsit a too much érzését keltette bennem, mintha az író többet akart volna beletenni, hogy ez nagyobbat szóljon, mint a többi regénye, de sajnos átesett a ló túloldalára.

Vannak az életben olyan ritka pillanatok, mikor kinyílik egy ajtó, megadatik egy olyan találkozás, amiben az ember már nem is reménykedett. Mikor megleli a másik felét, aki elfogadja olyannak, amilyen. Aki ismeri és elnézi a furcsaságait, félelmeit, sértettségét, haragját és a tengernyi komor gondolatot a fejében. Aki megnyugtatja. Aki olyan tükröt tart elé, amelybe már nem fél belenézni.

Mint említettem, nem volt szörnyű, nem akartam a sarokba vágni, és nem is untatott, szimplán csak hiányérzetem volt, és bevallom, kicsit csalódtam is. Akik ismerkednek Guillaume Musso-val, azok semmiképp ne ezzel kezdjenek – hanem például a Holnappal.

A cselekmény egyébként rettentő egyszerű, ha a fent leírt sémát veszem alapul: a két főszereplő a Central Parkban ébred egymáshoz bilincselve, nem ismerik egymást, nem tudják, hogy hogy kerültek oda, az elsődleges dolguk pedig ezeket kideríteni. Ezek után a múlt titkait is felfedezik, képbe kerül egy nyomozás is, amit természetesen a két idegennek kell megoldania, illetve azt hiszem, hogy nem spoilerezek azzal, hogy és boldogan éltek, míg meg nem haltak.

Nem akarok senkit elrettenteni az olvasástól, hiszen mindenkinek lehet botlása, sőt, talán ez a botlás csak az én szememben az jelenleg, és mások teljesen máshogy vélekednek majd a regényről.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése