2019-05-28

Jessica Townsend – Nevermoor: Morrigan Crow négy próbája (Nevermoor 1.)

FÜLSZÖVEG: Morrigan Crow elátkozott gyerek. Mivel épp Napszálltakor született, őt okolják minden bajért: ha megdöglik a konyhamacska, ha szívrohamot kap a kertész. Ám ami ennél is szörnyűbb, hogy a 11. születésnapján, pontban éjfélkor meg kell halnia.
Csakhogy épp mielőtt tizenkettőt ütne az óra, az ajtóban megjelenik egy különös férfi, és azt kérdezi: "Mondd csak, akarsz-e élni?" Jupiter kimenti a Füst és Árny Vadászainak karmából Morrigant, és egy titokzatos városba, Nevermoorba viszi. Ahhoz azonban, hogy maradhasson, és felvételt nyerjen a Csudálatos Társaságba, a lánynak négy próbát kell kiállnia.

Az élete a tét: ha sikerül, biztonságban élhet tovább Nevermoorban, ha nem, el kell hagynia a várost, és szembenéznie a végzetével.


INFORMÁCIÓ:
Kiadó: KOLIBRI GYEREKKÖNYVKIADÓ KFT 
Oldalak száma: 380
Borító: FÜLES, KARTONÁLT
Súly: 320 g
ISBN: 9789634370246
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2018 
Fordító:Pék Zoltán

SZERINTEM: Nagyon sokszor láttam már ezt a könyvet, és nagyon sokszor hallottam, hogy a Harry Potterhez hasonlítják, nem mellesleg pedig eddig csak pozitív véleményeket hallottam, olvastam róla. A hasonlítgatást viszont nem szeretem – még akkor sem, ha nincs alapja, és kvázi nem majmolás –, ezért kíváncsisággal vegyes fenntartásokkal kezdtem bele a Nevermoor-ba.

Mindenekelőtt viszont szeretném megragadni az alkalmat, és elmondani, hogy egyáltalán nem hasonlít a Harry Potter-sorozatra, a párhuzam maximum abból vonható, hogy mindkettő varázsvilág, és gyerekek a főszereplők. No de ugorjunk a Nevermoor-ra!

Morrigan Crow egy, az átlagostól nagyon messze álló kislány, aki Napszálltakor született, ezért pedig elátkozott gyerek, ami nem csak azzal jár, hogy minden rossz történést neki tulajdonítanak, hanem azzal is, hogy a 11. születésnapján meg kell halnia. Ahogyan a fülszöveg is tájékoztat, Morrigant Jupiter, a későbbi pártfogója kimenti a halálból, s ezzel együtt nevezi a Csudálatos Társaságba, melynek tagságáért négy próbát kell kiállnia a kislánynak.

Igen ám, de a Csudálatos Társaság jelöltjeinek vannak képességei – olyan képességek, melyhez hasonlóval Morrigan nem rendelkezik, így pedig a próbák is megnehezülnek. Morrigan a képességének vélt vagy valós hiánya mellett pedig attól is retteg, hogy ha kiesik, akkor hazatoloncolják, egyenesen a Füst és Árny Vadászainak, azaz a biztos halál karjaiba.

A történet számomra legizgalmasabb részei a próbák, viszont az egész regény egy nagy mosoly volt:, mert nem csak a klasszikus mesei elem, azaz a próbák teljesítése, vagy a gonosz legyőzése jelenik meg, hanem a barátság és az összetartás is. És mivel mese, ezért az árva, kitaszított kislány új esélyt, új családot is kap, független attól, hogy a négy próbán hogyan teljesít. A regény mind felnőtt-, mind ifjúsági szemmel nézve tökéletes, kerek egész, és olvasóként azt kaptam, amit vártam: pozitív lezárást, és annak az üzenetnek a megerősítését, hogy történjék bármi, a végére minden rendbe jön.

Külön kiemelném a macskarizmát, azaz Fenestrát: ő volt a kedvenc karakterem, és nem csak azért, mert macska (éljen a crazy cat lady énem), hanem mert látványos karakterfejlődésen ment keresztül. Ha a pozitív fejlődésről van szó, akkor Jack, Jupiter unokaöccse is ide sorolható. Ugyan ez nem mondható el Jupiterről, aki viszont nem igazán lett szimpatikus a folyamatos titkolózásával, illetve szétszórtságával, hiába villantott némi pozitívumot Morrigan irányába a regény utolsó oldalain.

Nem véletlen a könyv népszerűsége, ugyanis véleményem szerint nagyon megérdemli: akár tiniként, akár felnőtt szemmel olvasod, tudsz meríteni belőle, illetve kikapcsol és magához köt a történet. Ha szereted az ifjúsági regényeket, akkor a Nevermoor-t is szeretni fogod; ha az olvasással ismerkedő gyermeked van, akkor bátran add a kezébe, élményt fog kapni, és talán az olvasás szeretete felé is egy lépcsőfok lehet a Nevermoor.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése