2019-07-06

Sally Rooney – Normális ​emberek


FÜLSZÖVEG: Bámulatos ​és bölcs fejlődésregény, egy magasfeszültséggel lesújtó első szerelem története. 

Az iskolában Connell és Marianne szinte kerülik egymást. Connell igazi közösségi ember, az iskolai focicsapat sztárja, Marianne magányos, büszke és visszahúzódó lány. Amikor Connell elmegy a Marianne-ék házában dolgozó édesanyjáért, különös, megmásíthatatlan kapcsolat jön létre a két tinédzser között, amelyet eltökélten titkolnak. 

Érettségi után mindketten az ország legjobb egyetemére, a dublini Trinity College-ba kerülnek ösztöndíjasként. Az egyetemi évek alatt sem sodródnak el egymástól, összetett kapcsolatukban ellentmondásos helyzeteket szül a vonzalmaik és a lehetőségeik közt feszülő különbség. 

Sally Rooney szűkszavú, visszafogott prózájában briliáns pszichológiai érzékkel, olykor kegyetlen, máskor gyengédebb jelenetekben mutatja be a vidéki kisvárosból származó, eltérő vagyoni helyzetű két fiatal társadalmi beágyazottságát, családi hátterét és baráti körét. 

Sally Rooney Dublinban él. A Normális emberek a második regénye, amelyet jelölték a 2018-as Man Booker-díjra. Első, Beszélgetések barátokkal című kötetével 2017-ben elnyerte a Sunday Times/PFD fiatal írók díját. A Stinging Fly című, félévente megjelenő irodalmi magazin szerkesztője. 



INFORMÁCIÓ:
Kiadó: 21. Század Kiadó
Oldalak száma: 301
Borító: KEMÉNYTÁBLA, VÉDŐBORÍTÓ
Súly: 470 g
ISBN: 9786155915888
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2019
Sorozat: 21. SZÁZAD KULT KÖNYVEK
Fordító: Dudik Annamária Éva

SZERINTEM: Furcsa volt ez a regény, de talán pont emiatt tetszett annyira – a hírverés pedig nem véletlen körülötte. Azért futunk bele lépten-nyomon, mert igenis mindenkinek el kellene olvasni – akár azért, mert fiatal vagy, akár azért, mert idősebb.

No de miről is szól tulajdonképpen a Normális emberek? Nekem végig olyan érzésem volt, hogy konkrét cselekménye mintha nem is lenne, csak két fiatalt követhetünk, akik hiába vonzódnak egymáshoz, ezt mégis képtelenek kimondani. Vagyis kimondják, de tettek nem követik a szavakat. Mindketten megelégszenek a rosszabbal (társsal, kapcsolattal, pasival/csajjal) a külvilág felé, de titkon mégis mindig egymás felé sodródnak, hogy aztán ismét eltávolodjanak egymástól. 

A sorokat olvasva olyan érzésem volt, hogy a fene se érti őket, ha ennyire jó együtt, akkor miért nincsenek úgy igazán együtt? De pont ez a zsenialitása a regénynek, hogy görbe tükröt mutat "a mai fiatalok" kapcsolatairól, hiszen valahol mind látjuk, hogy hasonlóképp zajlanak a párkapcsolatok, vagy kapcsolatok – nyilván tisztelet a kivételnek.

Mindezek mellett felmerül a kérdés, hogy kik azok a normális emberek? Akik engednek a társadalmi konvencióknak? Vagy akik furának tűnnek a külvilág felé, de önmagukhoz hűek? Ennek a kérdésnek a megválaszolásához talán nem is kellene elolvasni a regényt, de ahhoz mindenképpen, hogy fájdalmasan arcul csapjon Rooney gondolatmenete, mellyel én például tökéletesen tudtam azonosulni.

A Normális emberek a középiskolában és a főiskolán játszódik, és nemcsak Marianne és Connell lelki vívódásának lehetünk szemtanúi, hanem annak is, ahogyan a társadalmi- és anyagi különbségek hatnak a két fiatalra. Véleményem szerint tökéletes képet ad arról, hogy azért, mert valaki gazdag, még nincs jó élete – példának okáért ott van Marianne családja, az apatikus anyja, és az agresszor bátyjai –, vagy ott van Connell, aki minden szeretetet megkap az édesanyjától, ám küzdenie kell azért, hogy anyagilag fent tudja tartani magát.

A Normális emberek elgondolkodtató, és egyben arcul csapó szöveg a mindennapi küzdelmekről, melyet Sally Rooney a se veled, se nélküled, de mégsem vagyunk kapcsolatban vívódáson keresztül mesél el. Kissé filozofikus hangulat kell hozzá, de úgy gondolom, hogy a fiataloknak és az idősebbeknek is tetszeni fog.

👉 még több könyves kontentet Instagramon és Facebookon találsz!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése