2020-05-28

Daniel Cole – Hóhér (Rongybaba 2.)

Daniel Cole – Hóhér (Rongybaba 2.) könyves vélemény, könyvkritika, recenzió, könyves blog, könyves kedvcsináló
FÜLSZÖVEG: Egy nyomozó, aki senkiben sem bízhat. Egy gyilkos, akinek nincs vesztenivalója.

Másfél év telt el a "Rongybaba-gyilkosságok" és William "Wolf" Fawkes nyomozó eltűnése óta, amikor Emily Baxtert váratlanul két FBI ügynök keresi fel az irodájában egy New York-i gyilkosság miatt.

Az áldozatot a Rongybaba alakját idéző testtartásban találták meg a Brooklyn hídra felakasztva, ezért arra gyanakodnak, hogy az elkövető a híres esetet másolva akar ismertségre szert tenni. Ám amikor kiderül, hogy a holttest mellkasába egy üzenetet karcoltak, nyilvánvalóvá válik, hogy többről van szó...

Baxternek semmi kedve ismét egy őrült után nyomozni, ám nincs más választása, ugyanis a következő holttesten újabb üzenet várja. Az amerikai és brit nyomozókból álló csapat kétségbeesetten lohol az információk után. Baxter nem engedheti meg magának, hogy gúzsba kösse a gyász és a félelem, ha meg akarja állítani a gyilkost, mielőtt túl késő lenne...

INFORMÁCIÓ:
Kiadó:Libri - Insomnia
Oldalak száma:502
Borító:KARTONÁLT
Súly:400 g
ISBN:9789633109786
Nyelv:MAGYAR
Kiadás éve:2018
Fordító:Illés Róbert

SZERINTEM: Ismét egy letehetetlen krimi, nem véletlen figyeltem fel a szerzőre a Rongybaba című könyve kapcsán, és milyen jó, hogy sorozatot – esetünkben trilógiát – írt! Pörgős és érdekes regény a folytatás is, ami egyáltalán nem okoz csalódást az erős nyitás után.

Emily Baxter középpontba kerül a Hóhérban, ami igazán jót tett a karakternek: egy szúrós, elviselhetetlen nő képe formálódik át az olvasóban egy olyan nyomozónőére, akinek több múltbéli traumája is van, de mindezt ha első blikkre nehezen is tolerálja a környezete, vagy éppen az olvasó, nekem mégis a szívemhez nőtt az a fanyar humor, amivel az élethez áll, a karrierjében pedig nem ismer lehetetlent: a gyilkost meg kell találni, a gyilkosságoknak pedig véget kell vetni.

Számomra egyre fontosabbak a nyomozók karakterei egy-egy krimiben, kezdek kicsit kevésbé koncentrálni az ügyekre, és jobban a hogyanokra, a miértekre, és az emberi tényezőre. Elsőre a Rongybaba-sorozat nem tűnt úgy, hogy valami mélyebbet tartogatna, de mégis így volt, hiszen a végére Baxter felügyelőt olyannyira megszerettem, mint Angela Marsons Kim Stone-ját, aki a kedvenc női nyomozóm.



– Nem kell bocsánatot kérnie mosolygott rá Rouche. – Nem tudhatta, hogy fájni fog.
Baxter bűnbánó arcot vágott.
– Beleraktam egy követ.
Rouche önkéntelenül elmosolyodott, aztán mindkettőjükből kitört a nevetés.

A cselekmény és a gyilkosságok pedig nagyban hasonlítanak a múltbéliekhez, Baxternek és az FBI-osoknak ennek kell utánanézniük, bár ez közel sem megy annyira simán, mint ahogyan leírva hangzik. Bevallom, én sokáig azzal küzdöttem, hogy a Rongybabát régen olvastam, és nem emlékeztem, hogy mi történt Fawkes-szal, habár ebben a regényben ha nem is jelenik meg, akkor is gyakorlatilag folyamatosan szó esik róla, majdnem minden lépésnél elhangzik a neve, Baxter pedig mintha megrekedt volna egy olyan állapotban, hogy nem igazán tudja mit cselekedjen, noha mégsem annyira elveszett összességében.

A pörgés és az izgalom lehet, hogy valakinek sok lehet, gyakorlatilag folyamatos veszélyben vannak a karakterek, de a krimikedvelőknek szerintem pont ez a hívogató: a sztori egy pillanatra sem laposodik el, egyszer sem gondoltam azt, hogy unnám, és félretenném, sőt, igazából letenni nem tudtam.

Mindenképp azt javaslom, hogy a Rongybaba után rögtön olvassátok a folytatásokat is, és a Hóhért semmiképp ne vegyétek önálló kötetként a kezetekbe: a nyomozati rész talán még érthető lesz, de a karakterek egyáshoz fűződő viszonya semmiképp. A Rongybabára is megéri időt szánni, mert úgy vélem egy egészen kimagasló sorozatról van szó, még ha a harmadik rész egy picit kakukktojás is a sorban. Krimikedvelőknek – nőknek és férfiaknak is – ajánlom, inkább a cselekmény része az érdekesebb vagy izgalmasabb, az olvasónak túl sok gondolkodnivalót nem ad a szerző.

👉 még több könyves kontentet Instagramon és Facebookon találsz, ha pedig a mindennapjaimra vagy kíváncsi, van egy személyes Instám és egy YouTube-csatornám is – iratkozz fel, hogy ne maradj le az új videókról!
👉 Ha szeretnéd, és tudod támogatni amit csinálok, hívj meg egy kávéra a Patreonon keresztül 💗




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése