2020-05-15

Stephen King – A ​halálsoron

Stephen King – A ​halálsoron könyves vélemény, könyvkritika, recenzió, könyves blog, könyves kedvcsináló
FÜLSZÖVEG: A Cold Mountain fegyház E blokkjában, a siralomházban, néhány rab várja, hogy elérkezzen az idő, amikor végig kell mennie a halálsoron, melynek a végén ott magasodik a villamosszék, az Öreg Füstös. Mindnyájukat Eduard Delacroix-t, a keszeg kis franciát, Vad Billy Whartont, az eszelős fiatalembert, és John Coffeyt, a hatalmas termetű, folyvást könnyező négert főbenjáró bűnért, többszörös gyilkosságért ítélték halálra. Paul Edgecombe, a blokk lelkiismeretes főfoglárra azonban bizonyos meglepő, mondhatni, csodás események hatására úgy érzi, néhány dolognak utána kell járnia.

Lehet, hogy a három halálraítélt közül az egyik ártatlan? S ha igen, vajon módjában és hatalmában áll-e tennie is valamit ez ügyben? Hisz Paul tudja, milyen óriási kockázatot vállal megbízható munkatársaival együtt, nemcsak az állásukat veszíthetik el, de ők maguk is börtönbe kerülhetnek. Amikor megtudja az igazságot, nincs sok választása.

Stephen King letehetetlenül izgalmas, feszes regényéből nagy sikerű film készült Tom Hanks és Michael Clarke Duncan főszereplésével.

INFORMÁCIÓ:
Kiadó:EURÓPA KÖNYVKIADÓ KFT.
Oldalak száma:520
Borító:KARTONÁLT
Súly:360 g
ISBN:9789634051695
Nyelv:MAGYAR
Kiadás éve:2015
Fordító:Bihari György

SZERINTEM: Évek óta a polcomon van ez a könyv, és nagyjából ugyan ennyi ideje nem éreztem úgy, hogy nekem most kell elolvasnom. Egészen pár héttel ezelőttig, amikor úgy gondoltam, hogy annyian szeretik A halálsoront, hogy tökéletes olvasmány és menekvés lesz a szakdolgozat írása közben, vagyis esténként, amikor mindenkppen olyan könyvet szerettem volna olvasni, ami nem lutri arra vonatkozóan, hogy tetszeni fog vagy sem. Bingó, a közepébe találtam!

Ugyanis nem véletlenül mondja nagyjából mindenki, aki olvasta, hogy egy remekmű. Sokan említik a filmet is – ami szintén nagyon tetszett, de számomra a könyv sokkal többet adott. Hogy miért? Mert nagyon sok érzelmi és morális kérdés kavargott bennem nem csak olvasás közben, hanem a könyv befejezése után is.

A történet 1932-ben játszódik, és Paul Edgecomb meséli el, aki a '90-es évek végén egy idősotthonban veti papírra azokat a történéseket, amik az egész életét megváltoztatták. Olvasás közben nem feltétlen éreztem, de a filmnél enyhe Titanic-érzésem volt, ahogyan Paul időskori narrációja keretet ad az egésznek, sőt, mind a hat novellának külön-külön is. Ugyanis hat füzetecskében jelent meg a történet – erre King úgy utalt vissza, hogy szeretett volna valami mást, eltérőt is kipróbálni, mint a már megszokott regényforma. A halálsoron tehát az 1932-es eseményekre utaztatja vissza az olvasót, ahol a már említett Paul a halálsor parancsnoka. Az angol cím The Green Mile, mely a zöld padlóra utal, melyen a fogvatartottak életük utolsó lépéseit teszik meg az Öreg Füstös, azaz a villamosszék felé.

Stephen King – A ​halálsoron könyves vélemény, könyvkritika, recenzió, könyves blog, könyves kedvcsináló

Alapvetően nem gondoltam volna, hogy például az a kérdés is megfogalmazódik bennem, hogy vajon tényleg volt-e létjogosultsága a halálbüntetésnek, ugyanis sosem elleneztem, úgy gondolom, hogy vannak olyan bűnözők, akiknél csak a halálukkal lehet biztos a társadalom abban, hogy nem követnek el több szörnyűséget, de a regény kapcsán ez volt az első gondolat, ami elkezdett bennem motoszkálni: vajon mindenki megérdemli a halált, aki a halálsorra kerül, lévén bármilyen borzalmas bűnt is követett el? Majdnem az összes fogvatartott kapcsán úgy éreztem, hogy nem, nem, és nem! Van egy olyan érzésem, hogy King is rájátszott erre, noha Vad Bill, vagy Kölyök Bill volt az ellenpélda, azaz az a karakter, akinek a halála tényleg a bizonyosságot hozhatja az embereknek és az olvasónak is. Vele viszont szerintem más célja is volt a szerzőnek, de erről később.

Monsters are real, and ghosts are real too. They live inside us, and sometimes, they win. – Stephen King

A hat írás közül az Eduard Delacroix szörnyű halála volt az, ami viszont mindenestül a lelkembe mart, nem csak azért, ahogyan és amilyen részletesen le volt írva Del halála, hanem azért is, mert itt mutatkozik meg igazán a gonosz: a fenti idézet Stephen Kingtől származik, viszont van egy másik idézet, ami az American Horror Story első évadában hangzott el, mégpedig "All monsters are human.", azaz minden szörny ember. A halálsoronban Percy Wetmore ez a szörny, akivel kapcsolatosan már a könyv elején is sejteti a Hűséges Olvasóval a Mester, hogy reménykedj csak nyugodtan, de úgyis tudod, hogy felesleges. Percy ráadásul fegyőr, aki ennek ellenére minden létező eszközzel visszaél a hatalmával. Nem szeretném ezt az írást bővebben jellemezni, de mindenképpen ki akartam emelni már csak azért is, mert mert talán túl nagy hatással volt rám.

Viszont van még egy szereplő, aki kulcskarakter a regényben és így a filmben is: John Coffey. Ha Del kapcsán foglalkoztatott is, hogy vajon tényleg van vagy volt-e létjogosultsága a halálbüntetésnek, akkor Coffey története alapján még nagyobb dilemma elé állított King: vajon az ijesztő óriás, aki fél és sír a sötétben, tényleg megölte a két kislányt? És vajon az után, hogy egyre több misztikum lengi körül, és bebizonyosodik, hogy nem az, akinek elsőre tűnik, a halálsor őrei megtehetik, hogy villamosszékbe ültetik? Ugyan az az érzésem, hogy a regénynek nem ez volt a legfőbb üzenete, de az egyik ok mégis az, amiért mégsem tehet érte senki semmit, hogy fekete volt, és a feketék abban az időben akár elkövették a bűncselekményt, akár nem, remek bűnbakok voltak.

Stephen King – A ​halálsoron könyves vélemény, könyvkritika, recenzió, könyves blog, könyves kedvcsináló

Sokan azt mondják, hogy az emberélet a legfontosabb, de nem tudtam szó nélkül elmenni Mr. Jingles (a filmben Csengettyű úr) előtt sem, azaz a kisegér előtt, aki Del háziállata lesz, a halála előtt pedig megígérteti Paullal, hogy vigyáznak rá. Ez az a kisegér, akit puszta bosszúból Percy eltapos és megöl, és ez az a kisegér, akit Coffey feltámaszt a képességeivel, és ez az a kisegér, aki a könyv legvégén is megjelenik, és nem tudtam már mérlegelni, hogy miatta, vagy minden miatt potyognak az utolsó oldalakon a könnyeim.

Nem szeretnék spoilerezni, csak annyit írok, hogy a film érzelmileg egészen kíméletes, de a könyv az, amelyik a földbe döngöl lelkileg. Nem csak azon fő kérdés mentén, hogy ki és milyen alapon dönt egy-egy ember életéről, hogy a kicsinyes játszmák és bosszúk mekkora károkat okozhatnak, hanem azért is, mert a könyv végén kiderül, hogy a szereplőknek milyen sorsuk volt a halálsor után, Paul személyes tragédiája, és nem utolsó sorban Mr. Jingles először megmosolyogtató, majd szívfacsaró sorsa.

Ha egy picit eltávolodok az esemnyektől, akkor azt is mondom (írom), hogy mennyit számít az emberség az embertelenségben, mennyit számít egy-egy kegyes hazugság, vagy mennyit számít, ha az ember félre tudja tenni az ellenérzéseit, és képes tiszta lappal tekinteni a másikra vagy a helyzetre.

Stephen King – A ​halálsoron könyves vélemény, könyvkritika, recenzió, könyves blog, könyves kedvcsináló

Valószínűleg hiába az egyik leghosszabb blogbejegyzéseim, ettől függetlenül nem tudok teljes képet vagy véleményt alkotni erről a könyvről spoilerek nélkül, ahogyan nem is az elemzés és a történések megvizsgálására helyeztem most a hangsúlyt, hanem az érzésekre, amiket kiváltott belőlem, és amik több mint egy hét után is úgy kavarognak, mintha sosem akarnának leülepedni.

Véleményem szerint A halálsoron Stephen King egyik legkimagaslóbb írása, pontosan amiatt, mert a felhasznált termszetfeletti/misztikum csak megfűszerezi a történetet, mint az ételt a só, sokkal inkább lélektani thriller ez, ami az ember gondolatait nem ereszti. A szereplők emberek, a szörnyek pedig az emberi elmékben lakoznak. Néhány véres és brutális részletet leszámítva mindenkinek ajánlom, aki szereti Kinget, vagy aki csak ismerkedik vele, de valami különlegeset szeretne olvasni egy olyan történeten keresztül, ami garantáltan maradandó élményt nyújt. Aki csak a filmet látta eddig, annak erősen ajánlom, ugyanis az csak a jéghegy csúcsa volt,a könyv ebben az esetben is jobb, mint a film, másrészt pedig sokkal inkább lélekbemaró.

👉 még több könyves kontentet Instagramon és Facebookon találsz, ha pedig a mindennapjaimra vagy kíváncsi, van egy személyes Instám és egy YouTube-csatornám is – iratkozz fel, hogy ne maradj le az új videókról!
👉 Ha szeretnéd, és tudod támogatni amit csinálok, hívj meg egy kávéra a Patreonon keresztül 💗



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése