Az Instagram pszichológiája, avagy a mélyen elítélt követővásárlás, és ami mögötte van – bookstagram verzió

Van ez az Instagram-téma, ami egy jó ideje böki a csőröm, mert mindenhonnan csak ítélkező és lenéző véleményeket, gondolatokat lehet hallani, olvasni, de szerintem emögött sokkal több van. A követő- és lájkvásárlásnak is két oldala van, s persze vannak esetek, amikor az én gondolatmenetem talán már túlmagyarázásnak tűnhet. Mindettől független szeretném megosztani a saját véleményemet a témában.

Kezdjük a legelején: a bookstagram kifejezés a book + Instagram szavakat takarja, azaz azokat a felhasználókat, akik könyves témában töltenek fel képeket. Ilyen például az én fiókom is: könyvek minden mennyiségben, szögben, kiegészítőkkel, stb. Bookstagrammer vagyok, jelenleg 453 feltöltött fotóval, egy két és fél éves account-tal, ami tiszta sor, hiszen régóta csinálom. Hogy mennyi idő vagy hány feltöltött kép után vagy bookstagrammer, az szerintem teljesen mindegy, olyan ez, mint a könyves blog: ki fog derülni, hogy mennyire vagy lelkes és kitartó.

Margaret Atwood – Guvat és Gazella (MaddAddam-trilógia 1.)

FÜLSZÖVEG: Az üszkös romokkal borított, mégis furcsán paradicsomi, posztapokaliptikus tájban gyönyörű, tea-, krém- és mézszín emberek élik egyszerű mindennapjaikat: bogyókat, gyökereket gyűjtenek, bujkálnak a mutáns vadállatok elől, dorombolva gyógyítják egymást, nevelik gyermekeiket. Nem ismerik sem a szerelmet, sem a háborút, nincs bennük birtoklási vágy. Ők a guvatkák. Ez a génmódosított faj túlélte az emberiséget kipusztító járványt. Csupán egyetlen ember él velük: a rejtélyes Hóember, akit vallásos rajongással vesznek körül. 

Hóember végtelen magányában emlékeibe menekül, így ismerjük meg a tehetős Kampuszokra és a nyomortól, bűnözéstől és betegségektől sújtott plebsztelepekre szakadt világ történetét, ahol mindenki sorsa az elvtelen Vállalatok és a központi biztonsági szolgálat embereinek kezében van. Kirajzolódik előttünk Hóember gyermekkori barátja, a zseniális géntechnológus, Guvat sorsa, aki arról álmodott, hogy létrehozza az embernél tökéletesebb fajt. Bármi áron.

Margaret Atwood egyik legnagyobb szabású disztópiája a MaddAddam-trilógia. A Guvat és Gazella, valamint Az Özönvíz éve javított kiadásban jelenik meg a Jelenkor Kiadó gondozásában, a befejező kötet, a MaddAddam pedig most először olvasható magyarul.

"Mivel csakis a kék bőr és az általa kibocsátott feromonok stimulálják a hímeket, már nem létezik viszonzatlan szerelem, elfojtott nemi vágy; nem vetül árnyék vágy és tett közé. Hímvesszőjük világoskék színűvé válik, hogy harmonizáljon a nők kék hasával, és egyfajta kékfarok-táncot lejtenek, a merevedett hímtagok hullámoznak, mégpedig az éneklés és a lábak mozgásának ritmusában: Guvat az ötletet egy olyan rákfajtól vette, amelyik színes ollójának lengetésével kommunikál fajtársaival. A nő a felajánlott virágok közül kiválaszt négyet, ettől a sikertelen jelöltek szexuális vágya azonnal elmúlik, mindennemű neheztelés nélkül. Aztán, amikor a nő hasa a lehető legmélyebb kék színűvé válik, a nőstény és kvartettje elvonul egy félreeső helyre, és addig párzanak, amíg a nő teherbe nem esik, amikor is a kék szín elhalványul. Ennyi.

Nincs már olyan, hogy A nem igent jelent."

Szvetlana Alekszijevics – Csernobili ​ima

FÜLSZÖVEG: 1986. április 26-án kezdődött Csernobilban minden idők legnagyobb atomerőmű-katasztrófája. Az akkori szovjet vezetés titkolózása miatt a világ napokig szinte semmit sem tudott róla.

A Nobel-díjas fehérorosz írónő két évtizedet szánt a téma feldolgozására. Beszélt olyan emberekkel, akiket rögtön a katasztrófa után a helyszínre rendeltek, és a legveszélyesebb munkákat végeztették velük. Beszélt az özvegyekkel, akiknek csak a kitüntetések és az oklevelek maradtak. Beszélt azokkal, akik az erőmű közelében, a paraszti Atlantisszá vált Poléziában éltek aztán bedeszkázták a kútjukat, és kitelepítették őket, vagy maradhattak a házukban, de eztán már úgy éltek, mint egy rezervátum lakói. Megismerjük az áldozatokat, a felelősöket és a szovjet virtusba belerokkant vakmerő önkénteseket. Megismerjük azokat, akik számára Csernobil filozófiai probléma, az atomkorszak utáni ember alapító mítosza, és azokat is, akik a szovjethatalom ellenségeit, a Nyugatot és az árulókat okolják érte.

Csernobil nemcsak egyéni, családi, hanem nemzeti tragédia is. Nem szovjet, nem orosz, nem is ukrán, hanem fehérorosz nemzeti tragédia. A tízmilliós nemzetből több mint kétmillióan élnek szennyezett területen. Mert amikor a szovjet híradókban örömhírként közölték, hogy szerencsére nem Kijev felé szállt a radioaktív felhő, azt nem közölték, hogy Minszket és Fehéroroszországot borította el. Mivel a birodalom itt többször is erőszakkal állította meg a nemzetté válás folyamatát, sokan csak ekkor döbbentek rá, hogy az ő sorsuk más, maguknak kell kitalálniuk, hogyan menthetik meg az életüket. A gyarmati sorban élő nemzet a csernobili katasztrófával lépett be a világtörténelembe. Mert az afganisztáni háború és az atomkatasztrófa a birodalmat is romba döntötte.

Csernobil minden szereplő számára korszakhatár. A boldog tudatlanság elvesztését jelenti, ahonnan csak hosszú idő után lehet eljutni a rezignált, keserű bölcsességig. Vannak, akik már eljutottak ide, és vannak, akik most csak most indulnak el, mint a Szolzsenyicint olvasó falusi párttitkár. Egyesek menekülnek a zónából, másokat meg vonz az a terület, amelyet lassan visszahódít a természet. 

Csernobil nemcsak katasztrófa volt, hanem figyelmeztetés is. És Alekszijevics szerint minden nemzedéknek olvasnia kell a jövőnek hagyott jelekből. 

Csernobil ma is aktuális. És aktuális lesz még 48 ezer évig.

Libri Irodalmi Díj 2019.

Ha május, akkor Libri Irodalmi Díj. Idén is 10 döntős szerző és kötet van, akik a szakmai zsűri, és a közönségszavazatok elnyeréséért küzdenek. Május 12.-ig ti is tudtok szavazni a bejegyzésben is felsorolt kötetekre – a szavazók között pedig 100 könyvcsomagot sorsolnak ki, mely eme 10 kötetet tartalmazza.

Sheila Heti – Változások könyve

FÜLSZÖVEG: ,,Amikor anyám először látott holttestet, orvostanhallgató volt Magyarországon. Felnyitva feküdt előtte a boncasztalon, és ahogy ránézett, valamiféle szédülés fogta el. Nem várta, hogy több lesz ott, mint vér, csontok és zsigerek, mégis, valami miatt tovább kutakodott. Bár nem kapott vallásos nevelést, nyugtalanította, hogy semmi egyebet nem talált - a léleknek nem volt nyoma.

(...)

Ugyanígy félek az első pillanatoktól is a szülőszobában, miután a mellemre teszik a babámat, hogy azokhoz a pillanatokhoz hasonlóan ráébredek majd, itt sincs semmi mágikus, csak a jó öreg élet zajlik, ugyanúgy, a jól ismert és rettegett mederben."

,,Hogy akarok-e gyereket, vagy sem, azt magam előtt is titokban tartom - ez a legnagyobb titok előttem."

Mit jelent pontosan az anyaság? Mit nyerünk, és mit veszítünk, ha a gyermekvállalás mellett döntünk?

Sheila Heti nagy port kavaró, különleges regénye ezeket a kérdéseket feszegeti. Az elbeszélő egy harminchat éves nő, aki a társadalmi és a belső nyomás hatására is úgy érzi, döntésre kell jutnia. De biztos elképzelések híján mi segíthet? Mi történik, ha elménk és ösztöneink között nemhogy összhang, de jóformán kapcsolat sincs?

A narrátor vívódása és döntésképtelensége időnként szívbe markoló, máskor humoros, miközben a szöveg szenvedélyessége magával ragadja, a tűpontos megfigyelések pedig zavarba ejtik az olvasót.

Felszabadító hatású, inspiráló és bölcs - nem véletlen, hogy a Változások könyvét a New York Times és a Financial Times is az év legjobb könyvei közé sorolta.

2019. áprilisi beszerzések

Jézus ereje! Igazából én is hihetetlenül meglepődtem, hogy rengeteg új könyvem lett áprilisban. Szám szerint 43, negyvenhárom! Az egyik tanárom meg is kérdezte, hogy oké, de ezeket hogy fogom elolvasni, mert ő is meglepődött, mire mondtam, hogy úgy, mint az eddigieket, csak nyilván egy picit több időre lesz szükségem 😃

Penelope Ward – Stepbrother ​Dearest: Legdrágább mostohabátyám

FÜLSZÖVEG: Nem kellene akarnod őt. Amikor a mostohabátyám, Elec a gimi utolsó évében hozzánk költözött, nem voltam felkészülve arra, hogy mekkora szemét.

Utáltam, hogy bunkón viselkedik velem csak azért, mert nem akar ott lenni. Utáltam, hogy lányokat hoz haza a suliból és visz fel a szobájába. De amit a legjobban utáltam, az az volt, ahogy a testem akaratom ellenére reagált rá.

Először azt hittem, csupán kőkemény, tetovált izmai és markáns arca lehet vonzó benne. De a dolgok új irányt vettek köztünk, mígnem egy éjjel minden fenekestül felfordult.

Aztán épp olyan gyorsan, ahogy betoppant az életembe, már vissza is ment Kaliforniába. Évek teltek el, mire újra láttam Elec-et. Amikor a tragédia lesújtott a családunkra, újra szembe kellett néznem vele. És szent ég, a kamasz, akiért egykor megőrültem, most férfivá érett, aki egyenesen az eszemet vette! Volt egy olyan érzésem, hogy megint darabokra törik majd a szívem.

Az olvasás szabadsága, avagy mi várható a Könyvfesztiválon?

Holnap kezdődik a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, ahol a könyvbemutatók és a dedikálások mellett rengeteg program is várja az érdeklődőket. A sajtótájékoztatón elhangzott információkat igyekszem egy csokorba gyűjteni itt.

Az első, és legfontosabb információ, hogy a fesztivál idén is ingyenesen látogatható. A helyszín a Millenáris, ami a Széll Kálmán-, illetve a Széna tértől gyalog közelíthető meg. Előbbi többek között a 2-es metró egyik megállója, a Keleti- és a Déli Pályaudvar felől kényelmesen elérhető, a Széna téren pedig a 4-6-os villamos áll meg – ami a Nyugati Pályaudvartól biztosít átszállás nélküli eljutást a vidékről érkezőknek.