Elizabeth Wurtzel – Prozac-ország [Fiatalon és depressziósan Amerikában]

FÜLSZÖVEG: Harminc évvel ezelőtt jelent meg a Prozac-ország, s lett a kilencvenes évek egyik legnagyobb amerikai könyvsikere.

A tüneményesen szép és sziporkázóan tehetséges Elizabeth Wurtzel alig múlt húszéves, amikor megírta depressziós gyötrelmeinek történetét s aztán pillanatok alatt Sylvia Plathszal és Willam Styronnal együtt a depresszió-irodalom legfontosabb szerzői között emlegették. 

De Wurtzel egészen más, mint a nagy klasszikusok: az övé rock-and-roll könyv - vadul, kitárulkozva mesél a szüleihez fűződő és a depresszióját úgy-ahogy magyarázó kapcsolatáról, őrült szerelmi és szexuális kalandjairól, pszichológusairól és pszichiátereiről, öngyilkossági kísérletéről, segítőkész egyetemi barátairól, akiknek végül az agyára ment állandó, megmagyarázhatatlan kínlódásával. 

És a könyv végén ott van a Prozac-világ szenvedélyes kritikája. A kilencvenes évek elején megjelent csodaszerrel Wurtzelt is meggyógyították, legalábbis először úgy érezte. Amerikában akkor jóformán mindenkinek, aki szomorúságra panaszkodott, három perc alatt felírták a Prozacot vagy valamilyen hasonló, depresszió elleni szupergyógyszert. Csakhogy az igazi depresszióval nem olyan könnyű elbánni, s miközben mindenütt mesterségesen boldoggá tett emberek szaladgálnak, az igazi depressziósok bajára ma sem tudja senki a megoldást, mert hiszen a világ bajait sem lehet holmi neurotranszmitterekre ható molekulákkal megoldani. 

S a helyzet azóta is ugyanaz, Amerikában is, nálunk is: egyre jobb gyógyszerekkel kúrálhatjuk a bánatainkat, de hosszú távon mégis mintha egyre boldogtalanabbak lennénk. 

Szabados Ágnes – Van ​időm olvasni: Olvasónapló

FÜLSZÖVEG: Nincs időm olvasni! Annyiszor hallottam ezt a panaszt, hogy 2017 januárjában létrehoztam egy kihívást az online térben azért, hogy a közösség erejével visszacsempésszem a mindennapokba az olvasást. 

A Nincs időm olvasni kihívásból lassan egy tízezer fős, aktív közösség alakult ki, amelynek tagjait a könyvek szeretete köti össze. Van időnk olvasni, sőt, van időnk arra is, hogy az olvasmányainkat még emlékezetesebbé tegyük – erre szolgál ez az olvasónapló, amelyben értékelheted az olvasott köteteket, lejegyezheted kedvenc idézeteidet, izgalmas könyves bakancslistákat teljesíthetsz, miközben számtalan inspiráló gondolatot is találsz az olvasásról.

Claire McFall – A ​révész

FÜLSZÖVEG: Létezik-e ​szerelem a halál után?

Dylan sértetlenül túlél egy vonatbalesetet. Azt az apróságot leszámítva, hogy ő az egyetlen, aki nem éli túl, az egész csak nézőpont kérdése.

Látszólag Skócia kopár vidékén találja magát, valójában a Senkiföldjén lép ki az alagútból. Ott már várja egy korántsem átlagos fiú. Tristan a révész, feladata pedig az, hogy biztonságban elvezesse a lelkeket a halál utáni létbe. Útjukat démonok és lidércek teszik pokollá, de Tristan több ezerszer tette már meg. Ez a küldetése mégis másképp alakul, mint a korábbiak.

A végzete és a szerelem közt tépelődő Dylan nem képes elengedni a fiút, bár tudja, vele sem maradhat. Ha pedig a démonok kezébe kerül, lelke örökre elveszhet. Vajon legyőzheti az igaz szerelem a halált?

A révész gondolatébresztő, provokatív regény, amelyben a halál nem vethet gátat a szerelemnek. A lenyűgöző, több díjat is bezsebelő könyv a skót Claire McFall első kötete. A trilógia első része hazájában az év ifjúsági regénye lett, világszerte több mint egymillió példányban fogyott, és Hollywood is megvette a megfilmesítés jogát.

2018. novemberi beszerzések

Azt hiszem, már említenem sem kell, hogy rengeteg könyv került a polcomra, ugyanis a novembert 21 kötettel zártam. Sok-sok remek kötet, és több olyan is van köztük, amiket nagyon régóta vártam már.

Szabó Magda – Csigaház

FÜLSZÖVEG: Mindmáig az irodalmárok és az olvasók is úgy tudták, hogy Szabó Magda költőként kezdte pályáját, és első prózai műve a 1957-ben megjelent Freskó című regény volt. Most azonban újra kell írni a magyar irodalomtörténetben a Szabó Magda életéről és munkásságáról szóló fejezetet. A hagyatékból ugyanis előkerült egy fehér dosszié, s abból két szürke kockás borítójú füzet. Rajtuk a cím: Csigaház, az évszám: 1944 és az SzM szignó.

S hogy mit rejt a két füzet? Egy kisregényt, amely 1939-ben játszódik, Bécsben. Egy zaklatott fiatal lány érkezik a Csigaház nevű panzióba. Júlia Budapestről menekült az osztrák fővárosba, régi ismerőséhez, a panzió tulajdonosnőjéhez. Odahaza megrázó élményben volt része: a vártnál korábban hazatérve a családi villába, rajtakapta fiatal mostohaanyját, Dollyt és szeretőjét, Dorner András ügyvédet, apjának, az országos hírű sebészprofesszornak a barátját. Júlia felháborodása és kétségbeesése annál is nagyobb, mert ő azt hitte, hogy Dorner az ő kedvéért jár a házhoz. 

A fiatal lány abban reménykedik, hogy a Csigaházban menedéket és nyugalmat talál, ám a panzióban további "veszedelmes viszonyok" bolygatják fel a mindennapok megszokott rendjét, újabb szerelmi háromszögek formálódnak. A politikai helyzet is nyugtalanító, hiszen a bécsi Burgon már horogkeresztes zászló leng, és a németek egyre jobban érdeklődnek a Csigaház lakói iránt. A háború fenyegető árnyéka borul egész Európára.

A szerelmi és politikai szálból biztos kézzel összeszőtt kisregényt minden bizonnyal Szabó Magda 1935 és 1938 közötti bécsi tartózkodásainak élményei ihlették, ezeket öntötte - valószínűleg itt először - prózai formába. Sorait olvasva tanúi lehetünk a regényíró születésének. Nyomon követhetjük, hogyan talál rá saját hangjára, hogyan dolgozza ki írói módszerét. A sokféle élményt, érzést, hangulatot egybesűrítő mű már magán viseli Szabó Magda írásművészetének jellemző jegyeit: kivételes megfigyelőképességét, éleslátását és ábrázolókészségét.

A Csigaház igazi irodalmi szenzáció és felfedezés!

Almási Kitti – Irigység, ​kibeszélés, rosszindulat [Értsük meg, hogy ne gyengítsen!]

FÜLSZÖVEG: Közel ​másfél évtizedes pszichológusi praxisom során még soha egyetlen kliens sem érkezett hozzám azzal a panasszal, hogy az irigységtől szenved, miközben nagyon gyakran az derült ki, hogy ez is fontos szerepet játszik a problémában. Az irigység ugyanis rendkívül gyakori, roppant kínzó, ám úgyszólván felvállalhatatlan érzés, amit általában még saját magunk előtt is szégyellünk és igyekszünk letagadni. Másoknak pedig végképp nem valljuk be, ha irigyek vagyunk valakire, mert ezzel csak még jobban felemelnénk azt, akinek a fölénye már amúgy is fáj nekünk, és csak még inkább vesztesnek éreznénk magunkat vele szemben. Ha azonban sohasem gondolkodunk és beszélünk erről az érzésről, akkor csak annál több feszültséget, kudarcot és rombolást hoz az életünkbe.

Arról már annál gyakrabban panaszkodunk, hogy mennyire sok irigy, rosszindulatú ember vesz körül bennünket, de fogalmunk sincs, hogyan védhetnénk meg magunkat az általuk okozott kellemetlenségektől és fájdalmaktól.

Könyvem célja kettős. Egyrészt szeretném, ha felismernénk és elfogadnánk, hogy időnként bennünk is van irigység, és ha jól gazdálkodnánk ezzel az érzéssel. Vagyis ahelyett, hogy önmagunkat emésztenénk, gyengítenénk és másoknak próbálnánk ártani, saját irigységünket arra használnánk, hogy a vágyott célok felé segítsen minket. (Mert igen, erre is használható!) Másrészt pedig azt is fontos megtanulnunk, hogy miként óvhatjuk meg magunkat mások irigységének, rosszindulatának, gonosz pletykájának ártó hatásaitól, hogy ezek ne téríthessenek le minket a választott utunkról.

Lynda Balslev – A ​Fika kicsiny könyve [Avagy a svéd kávézás szertartása]

FÜLSZÖVEG: Ha egyszerű örömökre vágyik az ember, egy csésze kávé egy falatnyi finomsággal felülmúlhatatlan. A svédek különösen szeretik megédesíteni a gyakran hideg és sötét skandináv hétköznapokat, így naponta többször is hódolnak a kávézás szertartásának, amelyet művészi tökélyre fejlesztettek. Ez a ceremónia a fika, azaz a kávészünet. Lassítani és lazítani néhány percig egy csésze kávé mellett elengedhetetlen része a svéd kultúrának. S talán egyik kulcsa az önmagukkal és az élettel való elégedettségüknek, mert egy barát társaságában elkortyolgatott csésze kávé maga a boldogság. 

Ha többet akarsz tudni erről a sok évszázados hagyományról, és szeretnél te is megélni ilyen felhőtlen pillanatokat, olvasd el ezt a megszívlelendő tanácsokkal és ínycsiklandó receptekkel teli kis könyvet!

Könyvbemutató: Szabó Magda – Csigaház

Kedden Szabó Magda új kötetének, a Csigaház bemutatóján jártam. A történet nem is annyira új – 1944-ben írta ezt a kisregényt az írónő –, ám nemrégiben bukkantak rá a hagyatékban egy fehér mappára, mely két füzetet rejtett.